Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek. Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti étete - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 2. (39. „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2014)
Az 1950-es évektől napjainkig tartó időszak festői, díszlettervezői - Lipták Pál
Schéner Mihály (Medgyesegyháza, 1923. január 9 - Budapest, 2009. május 11.) Kakashuszárok (1969; olaj, farostlemez; 41,5x54,5 cm; Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám: 70.61.1.) Festő, szobrász, bábtervezö, keramikus, művészeti író1, hat évtizedet felölelő, szerteágazó alkotói tevékenységet mondhatott magáénak. A békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Rudolf Reálgimnáziumban Mázán László tanítványa volt, majd később megfordult Mokos József szakkörében is. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát, ahol mestere Rudnay Gyula volt, 1942 és 1947 között látogatta. Ezt az időszakot megszakították a II. világháború eseményei; az 1944/1945-ös tanévet nem indították el.1 2 Első alkotó évtizedében tanítást is vállalt. Részt vett a Nagyatádi Nemzetközi Faszobrász Alkotótelep és Szimpózium, valamint a dunaújvárosi Nemzetközi Acélszobrász Alkotótelep és Szimpózium munkájában; a Magyar Művészeti Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Az Érdemes és Kiváló művész kitüntetések birtokosa, Munkácsy Mihály- és Kossuth-díjas. Szülőhelyén általános iskola viseli a nevét. A néprajzi tárgyak formavilágának elemeit saját motivumrend- szerébe beépítő mester kísérletező kedvű és játékos alkat. E jellemző érthető a szó szoros értelmében, ha az általa készített játékokra és a közreműködésével megnyitott, munkáival berendezett békéscsabai Meseházra3 gondolunk, de elvont értelemben is. Már korai, a főiskola elvégzése utáni expresszív 1 Evekig munkatársa volt az Új Aurórának, a lap irodalmi, művészeti és közművelődéspolitikai antológia korszakában, majd a szemléletváltást tükröző, az irodalmi és művészeti folyóirat alcímmel jelölt következő időszakban is. 2 Blaskóné Majkó Katalin: A Mintarajztanodától a Képzőművészeti Egyetemig, in: http://www. m ke. h u/about/to rte n et. p h p 3 Békéscsaba, Békési út 17; a Békési Úti Közösségi Házak intézménycsoport része, mely a Csabagyöngye Kulturális Központ égisze alatt működik. korszaka s az azt követő, az 1960-as évekre jellemző faktúrafestészete is bizonyos gyermeki érzékenység és látásmód megtartásáról és annak tudatos használatáról árulkodott, amely az idő múlásával mind tisztábban és egyre inkább tárgyiasult alakban jelent meg nála. Kedvelt szereplője, a mézeskalács huszár4 - táblaképen, grafikán, fa- és fémszoborként is létezik - különféle kiegészítőkkel felszerelt kis fa- és fémkocsik, pásztorok, ezüstfényű lemez-rovarok, tyúkok, huszársapkás csikóhalak, szellemes kézbutéliák népesítik be Schéner Mihály világát. Fantázialényeket is szerepeltetett művein, például az emberfejű, disznó testű Pigulát. 4 Erdély Miklós ekképpen fogalmazott Schéner Mihállyal kapcsolatban: „És nekem is van egy olyan érzésem - mint nemcsak velem, hanem még sok más tehetséges emberrel, akit ismertem -, hogy a legjobb képességei tulajdonképpen nem bontakoztak ki, mert olyan őrületes egzisztenciális következményei lettek volna, hogyha kibontakoztatták volna, amit senki nem mert megkockáztatni. Ilyenek szerintem Vígh Tamás vagy a Schéner Mihály, akivel szintén egy ideig egy pályán mozogtunk. Akkor két-három kiállítását betiltották vagy másik két-három pályázatról kivágták, mert olyan... talán nem is tudatosan, de akkor elkezdtek gondolkozni, hogy jobb lesz azt abbahagyni és kitalálni valami olyat, ami még éppen elmegy. Hát Schéner akkor a népművészet, a huszárok felé fordult. Schénernek is (...), mondjuk az avantgárd töltése borzasztóan erős volt. Hát olyan zseniális ötleteket talált ki... Én egyszer egy kiállításon opponense is voltam, amelyik - hogyha ma csinálná azt a kiállítást - ma is ugyanolyan friss és erős lenne, mint akkor volt. Hát akkor egyenesen abszurdum volt. Ez csak zártkörű klubban volt a Fiatal Művészek Klubjában, (...) de aztán, amikor ezekből nagyobb kiállítást akart, éppen Kondor volt benne a zsűriben meg Csohány [Kálmán], aki azt mondta, Misi, ne, ne, hát ezt ne csináld. És akkor még kétszer megpróbálta, aztán eszébe jutott, hogy a mézeskalács is szép dolog. Tehát, isten tudja, hogy milyen önmanipuláló tevékenység..." (Rényi András: „Kicsit úgy nézte ezeket a dolgokat, mint a tyúk a piros kukoricát..." Erdély Miklós Kondor Béla és az avantgárd kapcsolatáról. In: Műút 58/37. (2013) 53. p. 50 Csabai arcképek
