Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek. Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti étete - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 2. (39. „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2014)
A XX. század első felének festői - Miklós István
Jankay [Deutsch, Jankai Deutsch, Jankai] Tibor (Békéscsaba, 1899. március 24 - Los Angeles, 1994. március 20.) Rózsaszín önarckép [1940-es évek körül; olaj, papír; 580x430 mm; Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám: 70.63.1.) Nagybányai táj (1920-as évek körül; olaj, karton, 700x600 mm; Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám: 71.25.1.) Festő, grafikus, szobrász és tanár, pályáját a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán 1918 és 1919 között Balló Ede, Vaszary János és Szinyei Merse Pál tanítványaként kezdte. Először Békés megye, majd Budapest és az Amerikai Egyesült Államok kiállítóterei nyíltak meg előtte. A két világháború között rendszeres szereplője az Aurora Kör kiállításainak, és tagja volt a Képzőművészek Új Társaságának (KÚT) is. 1924-ben, majd 1926-1927-ben Párizsban dolgozott, ezután olaszországi tanulmányúton járt. Művészete több stítusváltozáson ment keresztül, de figuratív műveinek tárgya mindig az alapvető emberi momentum marad. Érzések, álmok, egyszerű, kimondatlan szavak élénk színek és leegyszerűsített, tömbösített formák általi megjelenítése a célja. Bár a szegénység megmutatása is vissza-visszatér művészetében1, a döntően mégis pozitív érzéseket sugárzó és keltő életműbe felkiáltójelként ékelődik be a Tevan Kiadó által 1947-ben megjelentetett Mártírok című grafikai sorozata, amelynek forrása a kötelező munkaszolgálat és feleségének lágerből hozott kísérteties élményanyaga. 1948-ban emigrált2, letelepedésre Kaliforniát választotta, ahol a University of Redlands, majd a George Pepperdine College tanára lett, s ettől kezdve aktívan részt vett az ottani művészeti életben is. Az amerikai irányzatok közül a pop art és az absztrakt expresszionizmus hatott rá, de még a szakértők3 véleménye is megoszlik arról, hogy csupán kísérletező kedvét elégítette ki, 1 Köszönet illeti Ván Hajnalkát, hogy erre a tényre felhívta a figyelmemet. 2 Ván Hajnalka: Jankay Tibor élete és művészete. In: Ars Perennis. Szerkesztette: Tüskés Anna. Budapest, CentrArt Egyesület, 2010. 183. p. 3 Dr. Bellák Gábor Ph.D és Ván Hajnalka művészettörténészek vagy valóban tudott is azonosulni ezekkel a festői irányokkal. A formák nála ekkor már erőteljes kontúrokkal határolt feszes felületek, az általa használt színek tiszták, erősek, sugárzóak. A témák körét leszűkítette4, variációkkal kereste a számára végsőnek tűnő megoldásokat. Sokat kísérletezett a faktúrával, különösen nonfiguratív művein. A hagyaték, amelyet a művész szülővárosára hagyott, döntő többségében az életmű második felének munkáit tartalmazza. E gyűjteményt, mely többek között körülbelül ötezer grafikát5, háromezer festményt, nagy számú kerámia munkát és szobrot tartalmaz, száznegyvenhárom darabból álló etnológiai gyűjteményével együtt Békéscsaba városára hagyta.6 4 már-már monomániásan 5 A grafikák leltározása még folyamatban van. 6 2003-ban jött létre a hagyaték kezelésére hivatott Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria, amely 2006-ban kapott muzeális intézményi státuszt. A hagyatékot bemutató kiállításokat az első években dr. Bellák Gábor Ph.D rendezte. Az intézmény gyűjteményeivel együtt 2013. október 15-én integrálódott a Munkácsy Mihály Múzeumba, s immár új helyen megnyitotta a Jankay Tibor életművét, valamint a Kolozsváry és Tevan családok alkotó tagjait önálló kiállítási egységekben bemutató állandó tárlatát Ván Hajnalka rendezésében. 28 Csabai arcképek 2
