Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek. Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti étete - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 2. (39. „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2014)
A XX. század első felének festői - Jankay Tibor
Mázán László (Békéscsaba, 1899. április 15 - Békéscsaba, 1949. május ló.) Csabai parasztok (1930 körül; olaj, vászon; 123x185 cm; Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám: 69.9.) Festő és tanár, akinek első rajztanára Zvarinyi Lajos volt a békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Rudolf Reálgimnáziumban. Az általa a harcokban, majd fogságban elszenvedett első világháború után, 1920-ban kezdte meg tanulmányait a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán, ahol Réti István és Rudnay Gyula voltak a mesterei. Bár a Főiskolán épp ezekben az években reformálták meg az oktatást a művészképzés előtérbe helyezésével, ő a diploma átvétele után, 1925-ben mégis a tanári pályát választotta. Tanítványai között az Ágostai Hitvallású Evangélikus Rudolf Reálgimnáziumban olyan hírességeket találunk, mint - többek között - Jakuba János, Lipták Pál, Schéner Mihály, Gulyás Dénes festő- és képzőművészeket valamint Scháffer Judit jelmeztervezőt.1 Pályája során egy alkalommal, 1940-ben kapott szakmai elismerést. A Falusi torreádor című művével kiérdemelte a Műcsarnok tárlatának zsűrijétől a Halmos Izidor-életképdíjat.1 2 A viszonylag kevés művet számláló oeuvre legfőbb jellemzője az ironikus, groteszk látásmód és a karikírozás szándéka. Ahogyan akkoriban a politikai élclapokban a szatirikus hangvételű szövegeket művészi igényű grafikai illusztrációk, karikatúrák kísérték, úgy Mázán is nagy műgonddal készült, aprólékosan kivitelezett műveket alkotott, melyek többségét papír alapú, 1 Tanítványai között találjuk előbbiek mellett Máthé Gyulát, Mester Andrást, Cs. Pataj Mihályt, Búzás Árpádot, Janáky Viktort, Müller Ilonát és Mányoki Lászlót is. (Born Miklósné: Mázán László életrajzi vázlata. In: Munkácsy Mihály Múzeum Képzőművészeti Adattára: 1842-1991.) 2 A Halmos Izidor-életképdíjat több békéscsabai alkotó is elnyerte; 1937-ben Vidovszky Béla, 1943-ban pedig Csabai Wagner József érdemelte ki. vegyes technikával (akvarell, színes ceruza, tus) készült munkák teszik ki. Érdekességként kell kiemelnem három nagyméretű festményét, a Csabai parasztok, a Kalapvásár és A vaskereszt története című műveket, melyek technikai megoldása és tálalási módja3 - a karikatúra műfaján belül - annyira ritka, hogy a táblákat kuriózumnak tekinthetjük. Az ábrázolások tematikája a „csupán mosolyra fakasztótól" a vitriolos megközelítésig terjedő széles skálán mozog, ami a műfaj kifejezésbeli teljességét igazolja. Előbbitől is függ, hogy egy-egy rajz az általánosítás eszközével készült, vagy az individuum, az önálló személyiség ismertető jegyeinek kiemelésével. Már a legkorábbi, az 1919-es munkái és még az 1940-es évek végén született képei is beilleszthetők e két évtized magyar karikatúra anyagába, bár a finom részletek kidolgozására törekvő, cizellált megoldások nem tekinthetők általános stílusbeli jellemzőnek. A Munkácsy Mihály Múzeum, amely Mázán László életművének java részét napjainkig őrzi, 2013-ban kapott egy száznégy lapból álló gyűjteményt Mázán László örököseitől. A kollekcióban szerepelt egy tervsorozat, amelyet a festő a Modiano Szivarkapapírgyár Rt. 1927-ben kiírt reklámgrafikai pályázatára készített. A több száz pályamunka közül egy kisebb anyagot válogattak ki és 3 Csabai parasztok (1930 körül; olaj, vászon; 123x185 cm; jelezve jobbra lent: Mázán László; Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám: 69.9.) Kalapvásár (1941; tempera, vászon; 120,2x168,5 cm; jelezve jobbra lent: Mázán László 1941.; Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám: 8848.1.) A vaskereszt története (1942; tempera, vászon; 118,5x200,3 cm; jelezve balra lent: Mázán László; Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám: 8849.1.) Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba 29
