Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek. Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti étete - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 2. (39. „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2014)
A XX. század első felének festői - Vidovszky Béla
Csabai Wagner József (Mezöberény, 1888. május 27 - Mezőtúr, 1967. június 6.) Önarckép (1950 körül; olaj, karton; 490x395 mm; Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám: 68.18.) Hámori tó (1927; olaj, vászon; 74,5x99 cm; Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám; 53.5687.1.) Festő, középiskolai tanulmányait, majd később művészi pályáját is Békéscsabán kezdte. Először a Királyi József Műegyetemen tanult, majd bizonyítványának átvétele után nem sokkal komoly megbízást kapott. Ű tervezte az éppen száz esztendeje, 1914- ben megnyitott békéscsabai múzeumépületet, amelynek építési munkálatait 1910-től művezetőként irányította is1. A sikeres építkezés után azonban figyelme a festészet felé fordult. Már az első évek annyira eredményesek voltak, hogy tehetségét Békéscsaba egy városi díj odaítélésével ismerte el 1920-ban. 1921 és 1922 között járt a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára, ahol az arcképeiről és művészi másolatairól elhíresült idős mester, Balló Ede volt a tanára. A várost elhagyván vette fel a Csabai előnevet. Akvarell- és pasztellkompozícióit 1931 óta mutatta be rendszeresen, több ízben részt vett a Nemzeti Szalon és a Fészek Klub rendezvényein. Vidovszky Béla és Mázán László után ő volt a harmadik csabai, aki elnyerte (1943-ban) a Halmos Izidor-életképdíjat. Az Aurora Kör művészeti szakosztályának elnökeként is tevékenykedett. Teljes alkotói pályája során kitartóan ragaszkodott a természeti szép (kép) impresszionista Ízű megragadásához; mivel a második világháborúban fővárosi műterme használhatatlanná vált, Mezőtúron talált rá ennek a motívumvilágnak kifogyhatatlan tárházára. Bár nem Békéscsabán élt, kapcsolatát fenntartotta a várossal. Rendszeresen szerepelt kiállításokon, továbbra is a polgárok kedvelt tájfestője maradt. Portrék is kerültek ki a műterméből, többek között a gyulai vármegyeháza számára megfestette Ambrus Sándor alispán, majd főispán arcképét. Műveit a debreceni Déri Múzeum, a szolnoki Damjanich János Múzeum és a Munkácsy Múzeum őrzi. 1 Dr. Haan Albert: Múzeum és könyvtárak Békéscsabán. In: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Főszerkesztő: Korniss Géza. Békéscsaba, kiadó nélkül. 1930. 356. p. Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba 21
