Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek. Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti étete - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 2. (39. „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2014)
A XX. század első felének festői - Csabai Wagner József
Gulyás Sándor (Büdszentmihály, 1889. december 23 - Budapest, 1974. december 10.) Az alkotótól nem áll módunkban műtárgyfotót szerepeltetni. Festő és tanár, még gyermekkorában költözött édesanyjával Békéscsabára. Az Ágostai Hitvallású Evangélikus Rudolf Reálgimnáziumban kezdte tanulmányait és tett érettségi vizsgát. Már rajztanára, Zavrinyi Lajos felfedezte a tehetségét, iskolája pedig legnevesebb diákjai között tartja számon. A Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolát 1909 és 1914 között látogatta, ahol Hegedűs László keze alatt dolgozott mestere 1911-ben bekövetkezett haláláig. Az I. világháborúban végig harcolt. Ezután párizsi, olaszországi, görög- és törökországi tanulmányúton járt, majd a szolnoki és a kecskeméti művésztelepen dolgozott. Gulyás Sándor is közreműködött 1928-ban a Munkácsy-Céh művészeti és műgyűjtő társulat megalapításában, 1937-1938-ban pedig a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete, a KÉVE festő szakosztályának elnökeként tevékenykedett. Etőször 1920-ban szerepelt kiállításon, amikor a Zsuzsánna a fürdőben (Zsuzsanna és a vének) című művét bemutatta a Műcsarnok Téli Tárlatán. A Műcsarnokhoz kötődik első szakmai elismerése is, ugyanis mint kedvelt állatképfestő, 1931-ben Pállik Béta-díjat kapott. Ezután több képét megvette Budapest székesfőváros és a Magyar Képzőművészeti Társulat. 1934- ben neki ítélték a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Egyesületének ezüstérmét, míg 1942-ben ő vehette át a Halmos Izidor-életképdíjat. Közben Békéscsabára is vissza-visszatért, nevével többször találkozunk a helyi kiállítások kapcsán, ahol mindig kedvező fogadtatásban részesültek művei. Idézzünk egy csabai véleményt: „Gulyás Sándor vérbeli művész, kinek nemes lelkét nem törhette meg, aranyos kedélyét nem keserítette el az a kemény küzdelem, melyet a siker kivívásáig már kisgyermekkorától keltett harcolnia az élettel. Szeme az igazi művészet derült magaslatáról tekint a világba. Az impresszionista festők rendes témakörét is átlépi művészete a múltból erővel kiragadott kompozicióiban... Művészete felfelé ívelő iránnyal és rutinos biztonsággal halad az eddigi sikereinél is jelentősebb magaslatok felé."1 1 Dr. Haan Albert: I. m. 375. p. 22 Csabai arcképek 2014
