Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek. Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti étete - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 2. (39. „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2014)
A XX. század első felének festői
Zvarinyi [Zerinváry] Lajos (Csornád, 1864, augusztus 29 - Békéscsaba, 1951. január 5.1) Tájkép (1946; olaj, karton; 119x174 mm; Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám; 78.16.1.) Tanár és festő, Pest megyéből származott. 1889 és 1893 között az Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde hallgatója volt. Épp abban a tanévben vette át a diplomáját, amikor az Országos Magyar Királyi Rajztanárvizsgáló Bizottság, amely előtt a tanárjelölteknek vizsgát kellett tenniük, megreformálta a kiadásra kerülő képesítések rendszerét. így kapott Zvarinyi Lajos - Magyarországon az elsők között - középiskolai rajztanári végzettségről1 2 szóló bizonyítványt. Zravinyi Lajos öt gyermeke egyaránt tehetségesnek mutatkozott a rajzolás területén, de a művészi vénát a festő leányai, Kornélia és Margit örökölték. A pályakezdés évei Sopronhoz kötik a festőt, de 1899-ben már Békéscsabán találjuk, ahol az Evangélikus Rudolf Főgimnázium tanára lett. Iskolájának új, Alpár Ignác által tervezett neocopf épülettömbjét meg is örökítette. Tanítványai között olyan hírességeket találunk, mint többek között Vidovszky Béta, Filippinyi Sámuel, Mázán László és Gulyás Sándor. Portréin részletező alapossággal írta le modelljeit, nem hagyott kidolgozatlan részeket a figurán. Precízen ábrázolta az alakot, de az arc esetében finomabb, lágyabb festői megoldást alkalmazott. Visszafogott, csendes, érzékeny színhasználatot tükröző festői megoldással készült arcképeinek alakjait nem fogja össze kontúrral, az arcok olykor szinte egybeolvadnak a háttér világos felületével. 1 A pontos dátumokért köszönet illeti Banner Zoltánt. 2 Blaskóné Majkó Katalin: A Mintarajztanodától a Képzőművészeti Egyetemig. In: http://www.mke.hu/about/tortenet.php Hasonló finomsággal festett tájképein a természet harmóniáját önmagában hagyta érvényesülni azzal, hogy nem szerepeltetett figurákat. A természeti szép foglalkoztatta, önmagában a természet. De kertet ábrázoló képe nem ismeretes. Az embert még annyiban sem engedte e képekkel kapcsolatba kerülni, hogy általa művelt/gondozott területet festett volna. Városképein, Békéscsabát ábrázoló krétarajzain szintén nem szerepeltet alakokat, akkor az épületeket teszi az ábrázolás főszereplőjévé. Az igényes kultúra terjesztését célul kitűző békéscsabai Auróra zenei, irodalmi és képzőművészeti kör tagjaként azonban kiállításaikon festmények mellett olykor iparművészeti munkákkal szerepelt. Textillel, fával és papírral dolgozott, többek között lámpaernyőket, falvédőket és könyvjelzőket készített.3 3 Banner Zoltán szóbeli közlése nyomán. Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba | 17
