Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek. Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti étete - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 2. (39. „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2014)

A XX. század első felének festői - Zvarinyi Lajos

Perlrott Csaba Vilmos

(Békéscsaba, 1880. február 2 - Budapest, 1955. január 23.)

Csendélet asztali órával

(1916 körül; olaj, vászon; 58x49 cm; Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám: 72.6.1.)

Városkép toronnyal / Nagybánya

(1920 körül; olaj, vászon; 65,5x50 cm; Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám: 71.23.1.)

Festő és grafikus, a magyar piktúra jelentős mestere, a magyar Vadak képviselőjeként a XX. századi honi festészet egyik megújitója volt, akinek művészete Kassák Lajos szerint: „..élettel terhes - a mesterség sémáival lemérhetetlen, s mással mint önmagával nem magyarázható."^ nagybányai művésztelepen a neósok közé tartozott. Innen indult Párizsba, ahol először Georges Braque-kal és Robert Detaunay-val ismerkedett meg, ám végül - Ziffer Sándorhoz és Bornemisza Gézához hasonlóan - Henri Matisse egyik első tanítványa lett. „Matisse volt az, aki döntő hatással volt fejlődésemre. 1906 őszén otthagytam a Julián Akadémiát és hatodmagammal megnyitottuk az első Matisse- iskolát a rue de Sévres-ben, egy volt kolostor földszintjén."2 Első jelentős sikerének tekinthetjük a párizsi Sálon d'Automne 1907-es tárlatát, amelyen az akkor huszonhét esztendős festő a Fauve-ok termében szerepelve hét (i) festményét mutatta be.3 A két általa megismert s teljességgel különböző alkotói metódust összevetve, majd szintetizálva alakította ki egyéni, ám pályája során változó stílusát, mindig szem előtt tartva azonban Paul Cézanne eredményeit, akinek feltétlen híve volt. A realista festészettől indulva előbb a viszonylag kevés szín használatára korlátozott, a formákat síkokra bontó, kubisztikus jellegű festészetet művelte, majd - igen későn - a posztimpresszionizmushoz kapcsolódó munkákat, valamint

1 Idézi: Csapiár Ferenc: Perlrott Csaba Vilmos. Kiállítási vezető. Budapest, Kassák Múzeum és Archívum, 2005. [3. p.)

2 Idézi: Benedek Katalin: Perlrott Csaba Vilmos alkotói pályájának főbb állomásai (1880-1855). Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum, 2005. 12. p.

3 Benedek Katalin: I. m. 17. p.

litográfiákat készített. E két korszaka közötti átmeneti szakaszban született képeiről Kassák így írt 1934-ben: „Színei az utóbbi időben megtisztultak, formái is szervesen összetartozóbbak és élménygazdagabbak lettek."4

Részben nevéhez köthető a kecskeméti művésztelep megalapítása, ahol már 1918-ban vezető művésznek számított. Még jóidéig nem telepedett le végleg, hol Nyugat-Európában, Német- és Franciaországban, hol Magyarországon dolgozott, Nagybányára vissza-visszatérve. Az 1920 és 1924 között tett utazásokra felesége, Gráber Margit festő is elkísérte. A Képzőművészek Új Társasága (KÚT) tagjaként az 1924 és 1943 között évenkénti rendszerességgel rendezett kiállítások állandó résztvevője volt, miközben számtalan önálló tárlatot rendezett. Az 1930-as évek közepétől Szentendrén festett, életének utolsó éveiben már a Szentendrei Festők Társaságának tagjaként. Halálának ötvenedik évfordulóján, 2005-ben a Munkácsy Mihály Múzeum egy, a teljes életművet felölelni kívánó kiállítással tisztelgett Békéscsaba híres szülötte előtt, és kiadta a festőről szóló első kismonográfiát. A tárlaton bemutatták - a hét közgyűjteményből kölcsönzött műtárgyak mellett - a múzeum tíz festményből és kilenc grafikából álló Perlrott gyűjteményének javarészét.

4 Idézi: Csapiár Ferenc: I. m. [2. p.)

18