Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek. Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti étete - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 2. (39. „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2014)

Géniuszok és szemléletformáló, a kort dokumentáló kismesterek

Szakáll [Szakái] Albert

(Köröstarcsa, 1829. ? - Békéscsaba, 1909. ?)

Női arckép

[1858 és 1860 között; olaj, vászon; 51,5x44 cm; Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám: 80.115.1.)

Önarckép

(1859-1860; olaj, vászon; 60x48,8 cm; Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám: 97.5.1.)

Festő, akit Tornyai János olyannyira tisztelt, és akit Szabó Magda felmenői között találunk1. Már fiatalon többször szerepelt a Pesti Műegylet kiállításain, majd hazáját elhagyva 1858-tól - az akkor épp ötven éve működő - müncheni képzőművészeti akadémián tanult.

Hazaköltözve Magyarországra továbbra is tájképeket és portrékat festett, melyek közül huszonötöt őriz a Munkácsy Mihály Múzeum1 2 és további műveket a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria. A kor szokása szerint - arcképmegbízatások teljesítése mellett - családi ősgalériák restaurálását is vállalta; a Békés megyei Wenckheimek több kastélyában is dolgozott az ott lévő régi arcképeken.3

1 Szabó Magda: Koncentrikus körök. In: Új írás, 15/5. (1975) 113-128. p., http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml7docld=0000010946&secld = 000 09923 T7&mainContent=true&mode = html

2 A Munkácsy Múzeum 1902-ben szerezte Szakáll Albert gyűjteményének nagyobb részét, amikor tizenhét művet vásárolt meg az idős mestertől. A gyűjtemény tartalmazza többek között Szakái Lajos költő arcképét is. A festmények 1858 és 1860 között készültek.

3 Banner Zoltán: A művészet törvénye: az újjászületés. Békés Megyei Könyvtár,

2002. 12. p.

Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba

11