Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek. Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti étete - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 2. (39. „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2014)
Géniuszok és szemléletformáló, a kort dokumentáló kismesterek - Szakáll Albert
Munkácsy Mihály (Munkács, 1844. február 20 - Endenich, 1900. május 1.) 1 By *. . I : f ■ .£ • ' % Zongoralecke (1890; olaj, fa; 95,5x128 cm; Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám: 62.4.) Festő, a békéscsabaiak kedves ismerőse. A vele való kapcsolat jelen idejű, hisz a festő személye és életműve körül kialakult kultusz élő hagyomány a városban.1 A gyermek Munkácsy szülei elvesztése után, 1852-ben került Békéscsabára Reök Istvánhoz, anyai nagybátyjához. Még csak tíz éves, amikor a nagybácsi a csabai Lang György épület- és bútorasztalos mesterhez adta inasnak. A megpróbáltatásokkal teli időszak után először Karl Fischer bécsi származású, a gyulai főelemi iskola rajztanáraként dolgozó, akadémiai végzettségű festőtől vett órákat. Nála találkozott Szamossy Elekkel, akinek tanítványa lett. Az ismeretségből több évre szóló közös munka és élethosszig tartó barátság lett. 1863-ban nagybátyja gerendási birtokán készültek első olajfestményei, a Levélolvasás, majd a Tollfosztó asszony és a Fonó nő várakozás közben. Miután Budapestre került, festői stílusa is megváltozott, olyany- nyira, hogy Ligeti Antal ésThan Mór figyelmére és támogatására érdemesítette őt. Ebben az időszakban született művein a biedermeier befolyása érvényesült, stílusára ekkor valószínűleg az itáliai származású, termékeny és közkedvelt portréfestö, Marastoni Jakab volt hatással. 1865-ben beiratkozott a bécsi Képzőművészeti Akadémiára, a következő évben azonban már a müncheni Képzőművészeti Akadémián találjuk. 1867-ben báró Eötvös József állami ösztöndíjából a Párizsi Világkiállításra utazott, ahol meghatározó hatást gyakorolt rá a Gustave Courbet és 1 A Munkácsy Mihály Múzeum reprezentatív kiállítással és kiadványokkal emlékezett meg a festő születésének 170. évfordulójáról. Megjelentette a Munkácsy-öröknaptárt és a Munkácsy 170 című tárlat kiállításvezetőjét. Jean Frangois Millet műveivel való találkozás. Munkácsy Mihály párizsi útja után elfordult a konvencionális akadémiai sémáktól, és el is hagyta az akadémiát. 1869-ben Düsseldorfban, valószínűleg saját inaséveinek nyomorúságát is felidézve, megfestette az Ásító inast, majd a ma is Philadelphiában őrzött Siralomházal, amely 1870-ben elnyerte a párizsi Salon aranyérmét. A drámai erejű műhöz használt nagyszámú fotótanulmány - mint alkotói eszköz - új utat nyitott Munkácsy előtt, mely fényképek közül hetet őriz a békéscsabai múzeum. E siker megnyitotta előtte az akkori Európa művészeti központjának kapuit. 1871 novemberében Párizsba költözött. Egymást követve festette a kritikai realizmus szellemében fogant, számára komoly elismeréseket joggal hozó müveit, a barbizoni tartózkodáshoz kötődő Köpülő asszonyt és a Cigányok az erdőszélen című táblát, valamint az Éjjéli csavargókat. Utóbbit látva egy orosz kritikus így nyilatkozott: „Munkácsy (az) egyik leghatározottabb, legféktelenebb realista Európában."2 És igen. Igaza volt. 1874-ben Munkácsy házasságot kötött Cécile Papier-val. Nászútjuk egyik állomása Békéscsaba volt, ahol számára nagybátyja műtermet rendezett be. Ekkor készül a Poros út /., valamint több tanulmányt készített a Falu hőse című képhez is. Két évvel később mutatta be a Műteremben című festményét, melynek elkészültétől számítva esetében már nem beszélhetünk sem kritikai realizmusról, sem népéletképekröl. A reprezentatív párosportré a Munkácsy által választott új festői 2 http://mek.oszk.hu/01300/01331/html/eletrajz.htm 12 Csabai arcképek
