Dedinszky Gyula - Vidám Csaba: A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 1. (38.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2013)
II. Közösségi élet
24. A potya-bor A községi esküdtek unalmukban sokszor rendeztek versenyeket egymás között, ki tud szebben írni? Albrechtovics Guszti községi írnok sokat tartózkodott az esküdtek szobájában, mert gyakran előfordult, hogy egy-egy gavallér esküdt, vagy hazulról, vagy a kocsmából néhány liter bort hozatott fel, hogy kissé felviduljanak. Egy ilyen írásverseny alkalmával Gálik János23 esküdtnek egy tiszta lapra írt névaláírását elrejtették. Gálik János igen fukar ember volt, nagy vagyont is gyűjtött. Tőle csak nagy unszolással tudtak néha- néha 1-2 liter bort kicsikarni. Egy délután, úgy hivatalzárta előtt bejön a hajdú egy tízliteres demizsonnal, s jelenti, hogy bort hozott az esküdt urak számára. Csak annyit árult el, hogy egy ismeretlen ember hozta. Persze Albrechtovics Guszti is ott volt s a legjobban kivette részét az áldomásból. A hajdú is alaposan felöntött a garatra. Volt már esti kilenc óra, mire hazavergődtek. Gálikné így fogadja az urát:- „Elég soká bandáztak, talán még a kocsmába is elmentek?”- „Ugyan, dehogy! Csak valaki tíz liter bort küldött nekünk, hát azt szopogattuk el.”- „Micsoda? Valaki? Eliszen a hajdú itt volt a maga írásával, hogy küldjék bort azzal a demizsonnal!”- „Hű! a fene enné meg őket!” (A ravasz Albrechtovics Guszti a Gálik névaláírásával ellátott üres papírra vetette oda a borkiadási rendelkezést s még a község pecsétjét is ráütötte, hogy hitelesebben tűnjék az asszony szemében.) 25. Borszakértők Dr. Sailer Vilmosnak az apja mészáros (szlovákul: mäsjar) volt, ezért is nevezte őt Achim L. András24 „Pán Mászjar”-nak. Népszerű ember volt, esküdtnek is megválasztották. Az esküdtek szobájában nagy vita folyik a borról. Mindenki szakértő. Sailer hallgat, majd hazaindulás előtt így szól:- „Gyertek hozzám, kóstoljátok meg az én boromat!” Elmennek. Sailer kihoz egy kancsó bort. Tölt. ízlelik. Jönnek a szakértő vélemények:- „Elég gyönge! Mintha kis hordószaga volna! Nem ért be a szőlő! stb.” Sailer: „Várjatok! Előzők egy másikból.” Hoz is egy új kancsóval.- „No, ez már jobb! Zamatosabb! stb.” Sailer: „Várjatok csak, most olyat hozok nektek, amilyet még nem ittatok!” Hozza.- „Hej, ez már igen! Finom! stb.” Sailer bajusza alatt mosolyogva megszólal:- „Mind ostobák vagytok! Nem volt nekem több, csak egy edény borom, abból hoztam nektek háromszor!” 23 Gálik János'. Tanító, az első években a békéscsaba-kereki tanyai iskolában tanított. 1913-ban, és még 1940-ben is az evangélikus egyház tanítójaként dolgozott Békéscsabán. 1967-ben már nyugalmazott igazgató-tanító volt. (Az ág. hitv. ev. egyház Egyetemes Névtára, 1913., (A magyarországi evangélikus keresztyén egyházegyetem névtára, Győr, 1940.) 24 Áchim L. András (1871-1911): Békéscsabán született, tanulmányait itt és Szarvason végezte. Közéleti, politikusi pályája 1899- ben kezdődött, amikor Békés megye törvényhatósági bizottságának tagja lett. 1904-ben a Csabai Általános Népegylet elnökévé választották. 1906-ban hozta létre a Magyarországi Független Szocialista Pártot, amely az ország első parasztpártjának számított. 1911-ben a sajtón keresztül többször támadták, ezt követően személyes vitába keveredett Zsilinszky Endre fiaival, akik súlyosan megsebesítették Áchim L. Andrást, és belehalt sérüléseibe. (Csabai arcok. Szerk. Fórján János, Békéscsaba, 2010.) C/3 28
