Dedinszky Gyula - Vidám Csaba: A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 1. (38.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2013)
I. A régi Csaba
19. Királylátogatás Békéscsabán A kilencvenes években nagy fegyvergyakorlatra készültek Borosjenőn és környékén. A király is jelen lesz. Az udvari vonat minden megyében megáll, s a király cerclét tart, fogadja a küldöttségeket. Ki is volt adva a kamarilla parancsa, hogy a nagyon csökkenő fejedelmi tekintély emelésére „a nép” részvételét kell minél nagyobb számban biztosítani a küldöttségekben. A magyar kormány is ilyen irányban utasította alárendeltjeit. Békéscsaba is útba esett. Ki képviselje a népet? Senki más, mint Maczák Likerecz György19, a község nagynevű bírája. Meg is kezdődött az oktatás, miként kell majd viselkedni, beszélni, illetve csak felelni, — ha kérdezik. Az oktató Korosy László20 főjegyző volt. Az eredmény, - mint a következőkben láthatjuk — nem maradt el. Megáll az udvari vonat, I. Ferenc József ruganyos léptekkel száll le szárnysegéde és a honvédelmi miniszter kíséretében. A főispán fogadja, majd gyorsan a csoportokban álló küldöttségekhez lépnek. Minthogy az uralkodó is megkapta az irányítást, hogy főként a néppel foglalkozzék, a frakkos urakat semmibe véve, egyenesen Maczák Likerecz Györgyhöz lép. A főispán bemutatja őt a királynak:- „Maczák Likerecz György, Békéscsaba nagyközség bírája.” Maczák Likerecz György illendően a kezét nyújtja a királynak, de Korosy ráüt a kezére, hát visszahúzza, de legalább köszön:- „Jóv napot kévánom!” A király: „Tutyák matyarul?” Bíró: „Tugyung minyájan!” Király: „Hol lakják?” Bíró: „Vározsban izs tanyán!” Király: „Mit szokták csinálni?” Bíró: „Vasárnap kimegyöng a tanyára, szombaton hazagyüvöng izs haluskát eszöng!” Király: „Szép, szép!” 20. A legszaporább egyház Haan Lajos1, amily komoly ember volt különben, szeretett néha tréfálni. Történt még a hatvanas években, hogy az őszi egyházmegyei gyűlésen az esperes örömmel jelentett az egybegyűlteknek, hogy az apatelki egyháznak két filiája (leányegyháza) lett: Zimbró és Repszeg. Tavasszal megint tartottak esperességi gyűlést s az apatelki lelkész, Orgován Pál21 szokása szerint telve volt panasszal. Elmondta, hogy ő milyen vad vidéken lakik, milyen vad nép között él, hogy Apatelken túl már Ázsia van, hogy az ő fizetése oly csekély, hogy abból lehetetlen megélni, hogy a filiák mily távol vannak, erdőkön-hegyeken túl, egyszóval, hogy azon kevés jövedelemhez képest, amit húz, az ő egyháza nagyon terhes. 19 Maczák Likerecz György: 1892 és 1899 között Csaba bírói tisztségét töltötte be. Összesen hét alkalommal választották meg bírónak, ezáltal egyike a legtöbbször megválasztott csabai bíróknak. Ezen időszak alatt Csaba nagy fejlődésen ment keresztül, valamint bírói időszaka alatt választották meg Jókai Mórt és Wekerle Sándort Csaba díszpolgárává. (Gécs Béla: Csabai birök- csabai históriák, 1717-1918. Békéscsaba, 2008.) 20 Korosy László (1863-1938): 1897 és 1934 között Békéscsaba főjegyzője. Csabán született, és tanulmányait is itt, valamint Szarvason végezte. 1887-ben lett jegyző, majd 1897-től Békéscsaba nagyközség főjegyzője. Korosy Lászlónak köszönhető a békéscsabai méntelep, a katonai laktanya, több elemi iskola létrehozása, valamint a múzeum megalapítása is. Főjegyzőségi tisztsége mellett a városi képviselő-testületnek a tagja volt, valamint az evangélikus egyházközség főfelügyelőjeként dolgozott éveken át. (Csabai arcok. Szerk. Fórján János, Békéscsaba, 2010.) 21 Orgován Pál: Evangélikus segédlelkész Békéscsabán 1854 és 1856 között. 1856-ban Apatelken kezdte evangélikus lelkészi szolgálatát. (Haan Lajos: Békés-csaba. Békéscsaba, 1991.; Néptanítók könyve. Repertórium. Összeállította: Kovács Endréné) C/3 25 W
