Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Interkulturalitás - Kultúrák és nyelvek közvetett és közvetlen hatásainak módjai, szerepük a település szellemi fejlődésében
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás klasszikusan oktatják, mint Németországban. A latin nyelv beszélésében azonban messze nem érnek fel a katolikusokkal és az evangélikus lutheránusokkal, legalábbis a papi rendben latinul kitűnően beszélők aránytalanul kevesen vannak. ”870 A latinos kultúra mellett erőteljesen érvényesült az iskolában a német hatás, amit a felhasznált tankönyvek köre, a pedagógiai módszerek - például szemléltetés, természetszeretet - bizonyítanak. A tanárok személye a szlovák mellett a német evangélikus egyházból került ki. Főleg a kezdeti időszakban nagy hatást fejtett ki műveltségével Skolka barátja, Oertel Zacharias, aki az oktatás irányát, szellemiségét nagyban segítette a német nyelvű publikációiban is. Összefoglalva az elmondottakat hangsúlyozni szükséges, hogy az anyanyelvnek nagy szerepe volt az alsó- és középfokú oktatásban A szlovák népiskolában a szlovák és a magyar, a német népiskolában a német és a magyar, a református népiskolában a latin és a magyar volt a tannyelv. A gimnáziumban a latin, a magyar, és kisegítőnyelvként a nemzetiségek nyelve, a szlovák és a német szerepelt. A középiskolában tanították még a görögöt, a hébert és a németet. A szlovák származású tanulók hittan olvasmányai által ismerték a biblikus cseh nyelvet is. A gimnázium oktatásában 1803-tól kezdve nagy szerepet játszik a magyar nyelv, amelyet a II. Ratio Educationis szelleme is erősített azáltal, hogy a gimnázium hatodik osztályában a kötelező magyar nyelvi órák mellett anyanyelven és magyarul is szükségessé tette a tananyag elsajátítását. Nemzetiségi tanulókra nézve ez nemcsak az anyanyelv használatát jelentette, hanem elősegítette a magyar nyelv megtanulását is. Ettől kezdve az oktatás fokozatosan magyar nyelvűvé válik, és háttérbe szorítja az alapítás eredeti szándékát, a többnyelvűség funkcionálását. Kultúrák és nyelvek közvetett ÉS KÖZVETLEN HATÁSAINAK MÓDJAI, SZEREPÜK A TELEPÜLÉS SZELLEMI FEJLŐDÉSÉBEN A herényi szlovákság eredeti kultúráját tekintve egy heterogén népi, nyelvi műveltséget hozott magával, amelyben számos változat élt a földrajzi származási hely miatt. A szlovákok a Kárpátok hegyei által övezett vidéken, s a Kárpátmedencében való földrajzi elhelyezkedésüket illetve a nagy műveltségterületek peremén éltek. Népi műveltségükben erőteljes hatású volt a német, lengyel, ruszin, az oláh-vlach (román) és a magyar-palóc hatás. Átmenet ez a hegyvidéki és alföldi műveltségi övezet között, amely szűkebb földrajzi tekintetben Zólyom és Gömör közepén húzódott keresztül.871 A táji környezet határozta meg azt a népi műveltséget, amelyet az Alföldre hoztak a szlovákok, s új táji, társadalmi-gazdasági környe870 SKOLKA 1986. 163. 871 MÁRKUS 1943; 285-287; GUNDA 1958. 567-576; KEMÉNYFFY 2001; PALÁDI-KOVÁCS 2001; PALÁDI-KOVÁCS 2002. 276
