Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Interkulturalitás - Kulturális és szellemi kölcsönhatások
INTERKULTURALITÁS Kulturális és szellemi kölcsönhatások Márkus Mihály fő művében az Alföldre telepített szlovákság történetének feldolgozását az egyetemes szlovákság népi műveltségének ismeretéhez köti. Szerinte egy tájegység szlovákságának leíró elemzése csak akkor lehet teljes és értékes, ha ismerjük a helyi szlovákság összetételét, társadalmi szerkezetét és népéletét.828 Ezen gondolatok jegyében a mezőberényi szlovákság, a tót-palócok interkul- turalitását vizsgálva tudnunk kell, hogy a szlovákok származását tekintve már földrajzilag és néprajzilag is különböző műveltségek keresztútjában élt, s rájuk a nyugati és a keleti kereszténység műveltségi hulláma hatott. Földrajzi és néprajzi értelemben is ez az „őshaza” a nagy műveltségek peremterületén volt. Az itt élő népek szellemi és tárgyi javaikat kicserélhették, a kulturális kapcsolat, az átadás és átvétel már akkor létezhetett. Az etnikai hatások ekkor sem voltak azonosak a műveltségi és politikai határokkal. A mai szlovákság népi műveltsége, kultúrája bonyolult ötvözetű. Mai egészét tekintve területileg két övezetre oszthatjuk, egy síksági és egy hegyi műveltségi övezetre. Ennek határvonalát Vydra nyomán a mai szlovák néptömeg közepétől valamivel délebbre húzhatjuk meg. E két övezet között átmeneti részt is találunk, és ez az átmeneti terület Hont, Zólyom és Gömör megye közepén húzódik át. Bednárik ezen a területen három átmeneti műveltségi fokozatot állapít meg. A legbelsőt tiszta szlováknak, a középsőt vegyesnek, míg a legkülsőt »palócnak minősíti”- írja Márkus Mihály.829 Majd folytatja: „A szlovák népműveltség megtermékenyítésében jelentékeny részt vettek a nem magyar szomszéd népek is. Leginkább a németek, lengyelek, ruszinok és az oláh-vlach pásztorok. Régebbi történeti hatásként kell idevenni az egykori oszmántörök hatást is. Csakis e hatások kereszttüzében látjuk meg a mai szlovák - s benne az alföldi tót - etnikum népműveltségének valódi képét. A szlovák népműveltség átmenet nyugatról keletre. Az alföldi szlovákság néprajzi és társadalomrajzi vizsgálatakor ismernünk kell a XVIII. századi betelepített lakosság kész népi műveltségét, amit magával hozott az Alföldre, azokat a néphagyományokat, amiket magával hozott az Alföldre. És ismernünk kell azt, hogy mivel gazdagította saját tudását ittlaktában.”830 A nyelv és a családi hagyományanyag leírásában mély a kapcsolat a felvidéki középszlovák nyelvterületen lakó etnikummal, magyarsággal és szlováksággal. 828 MÁRKUS 1943. 285. 829 MÁRKUS 1943. 286-287; BEDNÁRIK 1943. 120-130. 830 MÁRKUS 1943. 287-288. 264
