Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Interkulturalitás - A hatások település egészét érintő színterei - A három falurész elkülönülése és kapcsolata
Interkulturalitás. Kulturális és szellemi kölcsönhatások A nyelvjárási és a családi élet hagyományai sok azonosságot mutatnak a gömöri, honti, zólyomi tót-palócokhoz. A békési és bácskai szlovákok szokásai megegyeznek egymással. Nálunk a magyarokkal való együttlétkor a szellemi és a közösségi élet hagyományai maradtak meg leginkább.831 A HATÁSOK TELEPÜLÉS EGÉSZÉT ÉRINTŐ SZÍNTEREI A három falurész elkülönülése és kapcsolata A Mezőberénybe telepített szlovák, magyar és német lakosság elhelyezkedésében jól látható az etnikai elkülönülés. Számos utcanév emlékeztet a régi nemzetiség szerint való letelepülési rendre. Például: Tót gát, Németgát, Magyar gát, Tót- Barica, Tót-Balaton, Magyar-Barica. Az etnikai elkülönülésben élők tiszteletben tartották a nemzetiség határait. Még a XX. században is éltek olyan emberek, akik megöregedtek úgy, hogy Mezőberény másik nemzetiség lakta utcáin egyszer sem jártak. A nemzetiségek elkülönülése a földek szétosztásánál is érvényesült.832 A keveredés szórványosan előfordult már a XVIII. század végén is, amely fokozódott a földek vásárlásával. Erre utal Jeszenszky Károly is Mezőberényről szóló művében: „Hogy az itteni szlovák gyülekezet belső és anyagi szempontból nem növekszik olyan arányban, mint ahogyan a környező, szomszédos gyülekezetek nőnek, annak az egyik oka továbbra is az, hogy az ingatlan vagyon, mint ahogy az itteni magyaroktól, úgy a szlovákoktól is az itteni németek megvásárolják.”833 Mindkét nemzetiségre jellemző volt az endogámia. Bár a vegyes házasságra néha akadt példa,834 ez inkább a XX. század első felében figyelhető meg. A háromnemzetiségű városnak voltak más nemzetiséghez tartozó lakói is. „Az ideköltözött néhány oláh, görög vagy rác és cigány érti és beszéli a magyar nyelvet, és vallásgyakorlat szempontjából vagy római katolikusok, vagy nem egyesült görögök. Sáros megyéből jöttek és Galíciából Oroszországon át [...] Mindezek a nemzetiségi és vallási szempontból különböző lakosok teljes egyenjogúságban élnek” - írja Jeszenszky. A nemzetiségek közötti kapcsolatot főleg a kisebb létszámú nemzetiségek jelentették. A nemzetiségek egyenjogúságát jól bizonyítja a város törvénykezése. A Har- ruckern földesúr által egymás mellé telepített nemzetiségek egymással mindig tiszteletben éltek, nem voltak villongások. A közös magyar nyelv mielőbbi elsajátítása, mely a hivatalos érintkezés eszköze volt, mindenkinek érdekében állott. Ennek egy831 MÁRKUS 1943. 290. 832 MOLNÁR é.n. 20. 833 JESZENSZKY 1861. 27. 834 Jeszenszky a vegyesházasságban élő férfiakat okolja azért, hogy nem merik megtartani vallásukat, és emiatt nem fejlődik kellőképpen a tót evangélikus egyház. JESZENSZKY 1861. 29. 265
