Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)

Iskola - Nyelvhasználat a szlovák és a magyar nyelv ügye - Az iskolai nyelvhasználat 1810-1849 között

Iskola. Az elemi iskoláztatás története

minden nemeiben magyar szertartást hozzanak be. Ott ahol az uralkodó idegen szózatot egészen számkivetni most még lehetetlen, felváltva tartsanak idegen és magyar nyelvű nyilvános istentiszteleteket.; 4. Meg kell hagyni a lelkipásztoroknak, hogy a keresztelési, házasodási és temetési anyakönyveket ezentúl magyarul vezessék, az eddig deákul készültekből pedig magyar szövegű másolatokat adjanak.; 5. Tanítók és az iskolamesterek a falusi és mezővárosi iskolákban a tanítási nyelvként kirekesztőleg a magyart kötelesek használni, Jelesül az írást, olvasást, számvetést, imádságokat s vallásos dolgokat csak magyarul tanítsák, - az utóbbiakat ott, ahol azt még a helybeli körülállások elkerülhetetlenül megkívánják, a nevendékek anyanyelvén is megmagya- ráztatván.; 6. Bátorítani kell a lelkipásztorokat és a tanítókat, hogy a bennek egyesülő közbizodalomnak s várakozásnak ne csak az elejekbe szabandó intézetek szerént, hanem minden kitelhető úton-módon a legnagyobb hazafiúi buzgósággal megfelelhessenek. Hassanak a szülőkre és bírják rá őket, hogy gyermekeiket az esztendő »minden szakában« folyamatosan járassák oskolába.; 7. A legjobb nevelőket és tanulókat jutalmazni kell, különben a legtisztább szándék sikeres valósulása is kétséges. Ennek érdekében bőkezű adakozásra kell felszólítani a megyebeli birtokos urakat és mindennemű hazafiakat.; 8.A küldöttség javasolja, vigyék el a szülők idegen ajkú gyermekeiket szervezett gyermekcsere útján tősgyökeres magyar helyekre, ha annyi időre is, melly idő alatt magyarul megtanulni képesek.”714

A megyegyűlés a megyei nyelvi bizottság jelentését elfogadta, jogerőre emelte, javaslatait „sinórmértékül” tűzte a különböző intézmények és szervezetek elé. Csak az 5. pontot hagyták ki, mivel erre az időre az egész Békésben nem volt olyan pap vagy tanító, aki ne tudott volna magyarul. A javaslat 9. pontja a mezőberényi esperességi latin gimnázium magyarosítására vonatkozott, melyről külön fejezetben szólunk. „Végül pedig, hogy a rendeletek pontos megtartásában, s azok megtartat- ta-tásában azok nem esmérése vagy tudása okul ne vétethessen”, elrendelték, hogy a rendelet szövegét nyomtassák ki, és az egész vármegyében tegyék közhírré.

A megyei rendszabályok foganatosítására és ellenőrzésére, a nevelőmunkában alkalmazandó új, hatékony eljárások ajánlására külön bizottság felállítását tartották szükségesnek, amely az idegen ajkú községek, mezővárosok iskoláiban a magyar nyelv és nemzetiség egész ügyét segíti és irányítja. A bizottságba állandó tagként delegálták a Békés-Bánáti ág. h. evangélikus egyházkerület elöljáróságát. A bizottságnak a következő volt a feladata:

1. A magyarosítást a járásbeli tisztviselőkkel, a földesurakkal a helyi körülményekhez képest igyekezzen véghez vinni.

2. A szükséges felszólításokat a hatóságokkal tegye meg.

3. Hogy a megjutalmazásokra és a magyar nyelv egyéb terjesztési céljaira adakozásokat gyűjtsön.

4. Az ebből befolyt összegből tervet készítsen a kiadásra nézve.

714 ELEK 1985b. 114-115.

231