Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)

Iskola - Nyelvhasználat a szlovák és a magyar nyelv ügye - Az iskolai nyelvhasználat 1810-1849 között

Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás

5. hogy mind a tanítók szorgalmát, mind a nevendékek előmenetelét megismerje, az iskolákat a divatos félévenkénti próbatételek alkalmával sorba vizsgálja az érdemeseket jutalmazza s dicsérje; a veszteglőket haladásra élessze, és ahol hibát lát, egész lelkesedéssel vesse magát közbe, hogy az megigazíttasson, s tapasztalatait kimerítő hivatalos jelentésbe foglalva terjessze évente a megyei közönségnek elejébe. ”715

Az elfogadott, határozaterőre emelkedett javaslatot megküldték az evangélikusok egyházi kormányának és iskolai elöljáróinak. A nyelvi bizottságot meghagyva a megyegyűlés a külön bizottságot kinevezte, s a régi küldöttségbe az evangélikus egyházkerület esperesét, a szarvasi Simon Sámuelt is beválasztotta.716

A megyegyűlés tagjai elvileg elítélték a nemzeti öntudatot sértő nacionalizmust, sőt, megfogalmazták, hogy nem a természetes fejlődés egyenes következménye, hanem az erőszakos eljárások kísérőjelensége, visszahatása volt az országos politikában a nemzetiségek szembenállása. Ugyanakkor maguk is túlzó intézkedéseket hoztak, sürgették, hogy az itt élő nemzetiségekkel elfogadtassák a magyar nyelvet, s az itt élő nemzetisségeket tudatosan, módszeresen elmagyarosították - sietve példát mutatni a kor politikai törekvéseiben. A hozott rendeletek teljes mértékben meghatározták az iskolák és az egyházak életét, mint ahogyan azt az elkövetkezendő időszakban jól nyomon követhetjük Mezőberény és a megyei szlovák helységek életében.

Az 1820-as években az iskolai oktatás kétnyelvű volt Mezőberényben. Wylim János a fiúknak magyar írást, olvasást, fordítást tanított kedden és pénteken. Földrajzból a magyar királyokról tanultak. A hétfőtől vasárnapig tartó oktatásban úgy van összeállítva a tananyag, hogy hétfőtől csütörtökig minden nap szerepel a magyar nyelv tanítása. A magyar nyelv sokkal nagyobb arányban kapott helyet a tantervben, mint a szlovák.717

Az 1830-as évektől Békés vármegyében a szlovák iskolák és evangélikus gyülekezetek fokozatosan elmagyarosodtak. Elkezdődött a magyar istentiszteletek többszöri tartása. Mezőberényben a kétnyelvű istentiszteletek tartása ebben az időben kezdődött.

Békés vármegye más szlovákok lakta településein hasonló volt a helyzet. Békéscsabán főleg az 1836-os országgyűlés után következtek be jelentős változások. Még ez évben utasították a gyülekezet jegyzőjét, hogy az egyházkerületi választások alkalmával a II. felügyelőre adott szavazatokat magyar nyelven összegezze.7'8 Határozatot hoznak 1837-ben arról, hogy a jegyzőkönyveket évenként két nyelven, a szlovák mellett magyarul is vezessék.719

7,5 ELEK 1985b. 115-116.

716 ELEK 1985b. 116-117; SZENTKERESZTY 1932. 170.

717 Wylim János protokolluma 1825/26.

718 JESZENSZKY 1861.

719 Békéscsabai Evangélikus Egyház Levéltára Jkv. 1836. november 2. I. 128. pag.

232