Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az iskolába járás körülményei
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás hogy milyen módon növelték az iskolát végzettek számát, erre vonatkozóan nincsen adatunk. Mindezek az intézkedések megmaradtak a „lehetőleg minél több gyermek járjon a kisiskolába” elv alapján - állapítja meg Mészáros István.514 A fentiek alapján még nem beszélhetünk iskolakötelezettségről. Ennek első nyoma a II. Ratio Educationis 11. §-ában van, amely elrendeli, hogy a falusi fiúk és leányok 6 éves korban kötelesek elkezdeni a tanulást. Arról nem szól a rendelkezés, hogy hány évig kell iskolába járniuk. Itt is nagy fontossága van a mezőgazda- sági munkavégzésnek, amely befolyásolja az iskolába járás gyakoriságát. A feudális jogrendből eredően az a szülő büntethető csak gyermeke iskolázatlansága miatt, aki jobbágy származású.515 A II. Ratio tehát alapvetően abban különbözik az elsőtől, hogy bevezeti a tankötelességet és annak meghatározza az idejét. Arra vonatkozóan azonban, hogy meddig kell a tanulmányokat folytatni, nincs utalás. Valószínűleg addig, amíg az anyagot el nem végzik. A szülők mellett a megyei hatóságok képviselőinek, a helyi plébánosoknak adja feladatul, hogy ösztönözzék és meggyőzzék az iskolába járás hasznáról a lakosságot.516 Az I. Ratio szellemében íródott Schedius-féle evangélikus tanterv, mely a II. Ratióval egy időben jelent meg, hat vagy hét éves korra teszi az iskolakezdés idejét: „Ezekbe az iskolákba hat vagy hét éves koruktól küldhetők a falusiak fiai és leányai, ahol azok, aszerint, hogy nagyobb vagy kisebb gyorsasággal végzik az előrehaladásukat, all. vagy 12. éves koruk eléréséig maradnak, de előzőleg az első úrvacsora vételéhez kellően elő kell készíteni őket.”517 E tanterv egyértelműen az igazgató kötelességévé teszi az iskolába járás ösztönzését. Az ő dolga „azon fáradozni, hogy a szülők, rokonok, elsősorban a földművesek indítást nyerjenek, hogy gyermekeiket rendszeresen járassák iskolába, és mindent megtegyenek, amit a hatásos iskolai neveléshez otthon is hozzá kell adni.”518 Ezért „minden módon törekedjék azt elérni, hogy a szülők, gyermekeiket szorgalmasan járatását iskolába. ” Az iskolalátogatás javítását az egyházmegyei felügyelet feladatává is teszi. Az ő kötelességük között is szerepel a szülők meggyőzése: „Győzze meg a szülőket a nyilvános intézetek szükségességéről és előnyösebb voltáról, eléjük tárva a szomorú következményeket, melyek az evangélikusságra szükségképp származnak és származtak abból az egészségtelen viszketegségből, hogy gyermekeiket odahaza neveltetik.”519 Schedius és a tanterv alkotói szerint a tanítási napokat is megváltoztatnák a „Rendszer” bevezetésével. Szerintük a szokássá vált hosszú tanítási szünet „az evangélikusok mindenütt dicsért szorgalmának, sem szorongató helyzetüknek nem 514 MÉSZÁROS 1979. 301. 515II. Ratio 3.§, ll.§. MÉSZÁROS 1984a. 134-135. 5,6 MÉSZÁROS 1968. 63-88; MÉSZÁROS 1984a. 121-131. 517 „Systema scholasticae evangelicorum aug. conf. in Hungária.” Buda, 1806. 6. §. In: A magyar neveléstörténet forrásai (ford. Terray Barnabás, szerk. Barkó Endre) VII. OPKM Budapest, 1992. 7. 518 Uo. 32. § 4. 49. 519 Uo. 33. §. 2. pont. 51. 166
