Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az iskolába járás körülményei
Iskola. Az elemi iskoláztatás története felel meg.” Ezért azt csökkenteni kell, így minden héten a vasárnapokon kívül csak szerdán és szombaton nem lenne tanítás. A nyári szünidőt a második félévi vizsga után hat hétig számolnák, július 15-től augusztus végéig.520 Tudjuk, hogy a tanévkezdés időpontját a lelkész-igazgatók megpróbálták betartatni, de a tanulók sokkal hosszabb szünidőt engedélyeztek maguknak a tavaszi, nyári, őszi idénymunkák és a betegségek miatt.521 A különböző munkák mellett az utóbbiak jelentettek igazán nagy veszélyt az iskoláskorú gyermekek számára, tekintettel arra, hogy sokszor olyan járványos megbetegedésekről volt szó, amely áldozattal is járt. Például 1808- ban a himlő elleni intézkedésekként háromnyelvű - biblikus cseh, magyar és német - nyílt levélben szólt az egyház tanítóin keresztül a szülőkhöz. Felhívja a figyelmet a hólyagos himlő elleni védőoltás beadására és az elmulasztás következményeire: „Ezek írtóztatóan dühösködnek az ártatlan kisdedek között, sok ezreket ölnek meg minden esztendőkben, sok ezreket melyeket halálos csapástól meg nem meneked- nek, elsirathatnak, vakokká, süketekké, némákká, bénákká egész életjekbe nyomorultakká teszik... Ezen védőoltás már több esztendőktől fogva az egész pallérozott világban elterjesztetett.”522 Az iskolalátogatottság okai Berényben, Csabán, Komló- son hasonlóak voltak. Tótkomlóson az iskolai mulasztások leggyakoribb okai a mezei munkák, disznótorok, temetések, télen a nagy sár - különösen a szállásokról bejáró gyermekek esetében - voltak. Az iskolába járás rendszere még mindig kialakulatlan, gyakran csak a helyi szokás alakítja a személyes akaráson túl. Tótkomlóson 1836-ban Szent Mihály nap után kezdtek járni a lányok, de a nagyobb fiúk csak október végétől.523 A nyári tanítás bevezetése, és a kései vizsga még jobban növelte az iskolai kaotikus viszonyokat. Haan Lajos írja, hogy „az iskolákban július, augusztusban is van ezer tanulónk.” Ez a kísérlet azonban nem vált be. A tanítóegyesületi konferencia értékelése ezzel kapcsolatban: „A nyári tanítás meddő, mert minden nap más gyereket lát a tanító maga előtt. A gyerek egyénileg határoz a fölött, mikor legyen szünete, ami igazi paródiája az iskolának.”524 A mezőberényi tanodában kiegyensúlyozottabb volt az iskolai év. Ennek kezdetét és végét igyekeztek betartani és betartatni. Az 1842/43-as tanévben a fiú tanodában „A második tanodái fél-évfolyam február 9.keto1 egész April hó 25ke‘s terjed.” A betartására vonatkozóan a tanító a következőeket jegyezte fel: „ennek elején a’ növendékek szorgalommal kezdik gyakorolni az őket képező helyet, de bekövetkezvén a’ szántás s egyéb mezei munka ideje - engedelmességből és segítségre szorult szüleiknek - azonnal hanyagolák a’ Tanodát, úgy annyira, hogy kivált a’ leg közelebb tartatott nagyobb próbatételként harmadánál több közülük alig jelent 520 Uo. 25. §. 41. 521 A megye más iskoláiban is hasonló volt a helyzet. Az 1810-es békéscsabai Canonica Visitatioban jegyzik fel: „Az iskolaidő mind télen, mind nyáron tart, ámbár nyáron kevesebben jönnek össze.” HAAN 1991. 166. 522 MSZEEI Protokoll IE 1808. 65. pag. 523 SZINCSOK 1996. 269-282. 524 SEBŐ 1994. 79. 167
