Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Interkulturalitás - A hatások település egészét érintő színterei - A céhek szerepe
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás re gyakoribb köznyelvi alkalmazása és a város igazgatási rendje még inkább erősítette a másik elismerését, kulturális, nemzetiségi értékeinek megbecsülését. „Az itteni felettes hatóság 1 bíróból és egy másodbíróból, vagy törvénybíróból, 9 esküdtből és egy községgazdából áll. Ezeknek szokták minden évben a település lakosságán keresztül november elején az egyes nemzetiség létszámára való tekintettel megválasztani, és a szükséges hivatalokat betölteni” - írja Jeszenszky.835 A közös érdek, a falurész és nemzetiségeinek békés egymás mellett élése mindjobban erősítette az együvé tartozás érzését. így nemzetiségi, vallási ellentétekre soha nem volt példa. „Mezőberény háromajkú és különböző vallású lakossága példaképül szolgálhat az országnak, mint a harmonikus társadalmi együttérzés mintaképe” - állapítja meg Bonyhai Mihály.836 Tekintettel arra, hogy a szlovákság mindig nagyobb létszámú volt a többi nemzetiségnél, így mindig többen képviselték azt a városi szervezetben. Például 1861-ben Pusztai Ádám (magyar) a jegyző, Sípos József (magyar) a segédjegyző, Blaho József (szlovák) az írnok, Plesovszki Mihály (szlovák) a szolgabíró, Beretzki János (szlovák) a törvénybíró, Eiler György (német) a falugazda. Kolocsi András (szlovák) és Madarász Pál (szlovák) a perceptor, adószedő. A tanácsba tartozott Málint János (szlovák), Velky Pál (szlovák), Gyebnár György (szlovák), Balázs György (szlovák), Braun D. Mihály (német), Herter Jakab (német), Rick Mihály (német). Kis Sándor (magyar), Szekeres Pál (magyar). Az esküdtek száma a nemzetiség arányának megfelelően 4 szlovák, 3 német és 2 magyar.837 A helyi elkülönülés mellett a mindennapi élet színterei hamarosan megteremtették a nyelvi kulturális érintkezés formáit. A közös szakmai, kulturális szervezetek mind jobban feloldották a nyelvi hatásokat, s tekintettel arra, hogy a szervezeteknek bármilyen nemzetiségű tagja lehetett, megkezdődött a kulturális értékek átvételének a folyamata. Ilyen közös közvetítő szerepet töltöttek be például a céhek. A céhek szerepe Az újratelepülés idején a lakosság szerény és szegényes körülmények között élt. Természetes dolog volt, hogy önerőből tartsa fenn magát, és megteremtse a mindennapi élethez szükséges eszközöket, amit a házi ipar biztosított. Amikor 1726-ban a Helytartótanács Békés vármegyét megkérdezte, hogy milyen mesterségekre van szükség, a válaszban az szerepelt, csupán a szűrszabókra, de ezek megélhetését is a bizonytalanság veszélyezteti. A kenderfeldolgozást, szövést-fonást, a 835 JESZENSZKY 1861. 20. 836 BONYHAI 1931. 101. 837 Jeszenszky a következő összeírási adatokat teszi közzé munkájában: ágostai hitv. szlovák evangélikus 4300 lélek, ágostai hitv.német evangélikus 2301 lélek, evangelizált helvét hitvallású, református magyar 249 lélek, római katolikus 280, nem egyesült görög 187, zsidó 141 lélek, egyéb vallású idegen 582 fő, összesen 10.613 lélek. JESZENSZKY 1861; Bonyhai említi, hogy „1830-ban már található néhány zsidó, aki magát egészen a 60-as évekig német ajkúnak vallotta.” BONYHAI 1931. 325. 266
