Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Interkulturalitás - A hatások település egészét érintő színterei - Az olvasókörök
Interkulturalitás. Kulturális és szellemi kölcsönhatások faeszközök készítését, faragását, a tetőmunkákat, egyszerű bútorok készítését maga a lakosság végezte. A vassal cigányok foglalkoztak, készítve patkót, a munkaeszközökre, nyílászárókra vasalást. Egy évtized múltán megváltozott a helyzet, azonban még hiány mutatkozott szabó, csizmadia, lakatos, gombkötő, szappanos és aranyműves mesterekből. A céhek a XVIII. század közepétől erősödtek meg. A megyében 589 mesterembert írtak össze 1777-ben, akik közül 29 Berényben működött.838 A céhek sora viszonylag későn, a XIX. század elején alakult meg Mező- berényben: a csizmadiák, kerékgyártók, bognárok, asztalosok, lakatosok, esztergályosok 1819-ben hozták létre céhszervezetüket.839 A mesteremberek vándorlásuk, tapasztalatszerzésük idején nagy távolságról hozták tudásuknak és műveltségüknek új elemeit. Ezért egyrészt közvetítői, másrészt terjesztői voltak az új kulturális elemeknek. Érdekességként említhető meg, hogy egy mezőberényi asztalos legény hat évet töltött vándorlással, dolgozott távoli helyeken.840 A céhek sok támogatást nyújtottak a rászorultaknak, nemzetiség és felekezeti hovatartozás nélkül. Igen gyakoriak a „nyomorult” legényeknek adott segélyek. A herényi csizmadia céh például 1832-ben a szegény gyermekek számára magyar iskolakönyveket adományozott.841 Mezőberényben a honoráciorok,842 tanult emberek nagyobb részt nem helyi származásúak voltak a vizsgált időszakban (1723-1900), hasonlóan más mezővárosokhoz.843 Esetükben sem volt alapvető kérdés a nemzetiségi hovatartozás és vallás, míg a magyar nyelv tudása - a latin, német mellett - fontos volt számukra. Az olvasókörök Az interkulturalitás vonatkozásában a közösségi szerveződéseknek van különös jelentősége. A XIX. század közepén már a polgári életmód jelei mutatkoztak. Különböző társulások - a céheken kívül - az együttműködést erősítették, a nemzetiségi közösségek közötti választóvonal halványítását. Elsőként a „ Polgári Kör” alakult meg 1844-ben, amely a korban divatozó kaszinók, úrikaszinók mintájára jött létre. A szélesebb körű művelődés terét biztosította. Ismeretes, hogy Petőfi Sándor koszorús költőnk 1844-ben a körben tartott műkedvelő előadást unokatestvérével, Orlay Petries Somával. A szabadságharc bukása után az osztrák bürokrácia lehetetlenné tette a társas szervezetek működését, így a mezőberényi Polgári Kör is ellehetetlenült. Létezése 1857-ből is ismeretes, azonban a Bach-korszak utolsó szakaszá838 IMPLOM 1973. 229. 839 EPERJESSY 1967. 102; ERDEI 1985. 840 EPERJESSY 1967. 223. 841 BONYHAI 1931. 67; MSZEEI 1832. III/ll. 842 A feudalizmus korában a nem nemesi származású, művelt közalkalmazottak - orvos, mérnök, lelkész, tanító, nótárius, stb. rétege, akik mentesültek a jobbágyi kötöttségek alól. 843 IMPLOM 1973. 223. 267
