Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az oktatás rendszere, tantervek - A tanulók minősítése, a vizsgák
Iskola. Az elemi iskoláztatás története népiskola felügyelője, és nem utolsó sorban a megyei alesperes, a dékán, aki a helyi lelkésszel és a tanítóval alkotta a bizottságot. Ezek a nyilvános vagy díszvizsgálatok ünnepélyes keretek között, a templom feldíszítésével, ünnepi beharangozással, ünnepi istentisztelet keretében történtek. A „vizsgálat” énekkel, köszöntéssel, imával kezdődött, s hasonlóan fejeződött be, melyek kezdetben szlovák, majd szlovákmagyar nyelven zajlottak. Az ünnepi keretet jelentő formaiság közben főleg katekizáló kérdés-felelet, szavalatok, mondások, erkölcsi szabályok, bibliai történetek, jellemző és fontosabb énekek bemutatása történt, a gyereksereg együttes munkájaként, az olvasási, számolási készségek bemutatása önállóan is. Mivel a vallási ismereteken túl az olvasás, írás volt a legfontosabb tárgy, ezért a tanulók besorolása is ez alapján történt. Egy csapatban két osztályt különböztettek meg, vagy hármat, ahol a tanulók „betűzők”-höz, „szótagolók”-hoz vagy „olvasók”-hoz tartoztak. Olvasó az volt, aki a Tranosciusból jól tudott olvasni. A vizsgák időpontját a helyi lelkész, az iskolaügyekért felkelős megyei körlelkész, és - később - a népiskolai felügyelő döntötte el. Tekintettel arra, hogy egy helyiségben - például Mezőbe- rényben a szlovák és német iskolák miatt - több tanuló vizsgáztatásáról kellett dönteni, ezért azt eleinte két napra tűzték ki, nemek- és korcsoportokként elkülönítve, így a mezőberényi gyerekek vizsgáztatása négy napot vett igénybe. Az eseményre a másik, a szomszédos német gyülekezet tanítóit is meghívták. Később a „vizsgálatokat” már csak egy-egy napon tartották, délelőtt és délután. A vizsga elnöke a dékán volt, levezetője a tanító, nyelve pedig a szlovák. A vizsgát a körlelkész zárta be, és értékelte - szlovák nyelven - a tanulók munkáját, előmenetelét a szülők előtt. A vizsgák időtartama általában két-három óra volt. A vizsgát ünnepi ebéd követte.667 A tanítók ajándékban részesültek, amely jelentős jövedelem kiegészítést jelentett számukra. Végezetül az egyházi vezetés és a tanító a körlelkésszel tanácskozást tartott, amelynek keretében kiértékelték a tanítók munkáját. A nyári vizsgákat májusról júniusra azért tették, hogy így a tanulókat a huzamosabb iskolába járásra kényszerítsék. A májusi közvizsgálatokat gyakran összekapcsolták a konfirmandusok vizsgájával, amit a VI. osztályosok számára rendeztek. A hittan előkészítést a vizsga követte nagycsütörtökön, majd az ünnepélyes vizsgára pünkösdkor került sor. Ez jelentette a tanulmányok végső befejeződését. A vizsgák lebonyolításának módja hasonló volt a más evangélikus szlovákok lakta helységekéhez.668 Az iskolai vizsga kezdetekben nem volt szokásban, bevezetése 1745-ben történt a békéscsabaiak iskolájában. Itt az idősebb Tessedik Sámuel tartott először félévi vizsgálatot ünnepélyes keretek között.669 Szarvason az ifjabb Tessedik Sámuel intézetében is ünnepélyes keretek között zajlott ez az esemény. „Az első felolvasá667 DEDINSZKY 1982; SZENTKERESZTY 1932. 11. 668 SZ1NCSOK 1996. 274. 669 HAAN 1991. 67, 182; SZENTKERESZTY 1932. 11. Itt jegyezzük meg, a vizsgáztatatás szokását elsőként a reformátusok tették szokássá és hagyománnyá. 213
