Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)

Iskola - Az oktatás rendszere, tantervek - A tanulók minősítése, a vizsgák

Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - lnterkulturalitás

sokat és bemutatásokat tartják a gyakorlati gazdasági kertben a szarvasi tanulói ifjúsággal, utána politikai és katonai előkelőségek jelenlétében a vizsgát tartják meg” - írja az 1780-as esztendő jelentősebb eseményeiről a lelkész-igazgató 1805-ben.670 Békéscsabán, a helyi szokás szerint „az egzámenek fényoldalát képezték az un. dialógusok, vagyis párbeszédek, színi előadások a szent történetekből” - írja saját gyermekéveiről Haan Lajos.671

Hogy a vizsga szokása mennyire hasonlít a felvidéki szlovákok lakta vidékek iskoláiéhoz, arra a kishont vármegyei fraternitas 1797-es szabályzata a bizonyíték. A vizsgák résztvevőit illetően hasonlóan intézkedik, mint az Békésben volt szokásos: a vizsgálat feladata beszámolni az ifjúság előmeneteléről és a tanítók szorgalmáról, tehát ne legyen puszta szemfényvesztés. Hogy a vizsgálat túl hosszúra ne nyúljék, elegendő az átvett tananyag rendjét előterjeszteni, melyből aztán a hallgatók tetszés szerint választhatnak. A vizsgálat „alkalmas üdvözléssel kezdhető meg, és köszönetnyilvánítással fejezhető be.” - írták.672

A vizsgák hagyományát az evangélikusok megtartották egészen a XIX. század végéig. Ha időpontja, körülményei változtak is, jelentős eseménynek és jól bevált szokásnak tartották. A vizsgák megtartását, lebonyolítását az 1806-os schédiusi tanterv is előírta.673

Tanulmányi előrehaladás alapján a négy „rend” egyikébe sorolták a tanulókat a II. Ratio Educationisnak megfelelően. A legjobbak a „jelesek” csoportját alkották, a többiek elsőrendűek, másodrendűek és harmadrendűek együttesébe tartoztak. Aki a tanév végén másodrendű lett, az megismételte az osztályt, aki a harmadrendűek csoportjába került, az kimaradt az iskolából.674 A számonkérés e formáját a zay- ugróczi tanterv is megtartotta azzal, hogy június végére tűzte ki a „fővizsgálatokat”.

Mezőberényben 1843-ban a fiú iskola vizsgája a következők szerint folyt le: először ,,A’ próbát előző szertartás, Magyar éneklés, imádás, beköszönet.

I. Kisebbeknél betűzés, szótagolás, olvasás.

II. Nagyobbaknál

1. Magyar könyvecske szláv nyelvre fordítása, ’s papirosaikon kimunkált mind a’ két nyelvbeni fordítási gyakorlataik felolvasása.

2. Magyar és szláv szavallás.

3. Földleírás második t. c. »Phisikai szaka« egész a’ polgáriig magyar és szláv feleletekben.

4. Természettan »Levegőről folytatás« magyar nyelven.

5. Erkölcstan szláv nyelven.

6. Hittan »A’ keresztényi, különösen az ágostai vallás alapjai« szláv nyelven.

7. Magyar és szláv szent-írás nevezetesebb helyei könyv nélkül felmondása.

670 TESSEDIK 1979. 309.

671 HAAN 1991. 182; SEBŐ 1994. 38-39.

672 SZELÉNY1 1931. 89.

673 SCHEDIUS 1806.

674 MÉSZÁROS 1984a. 143.

214