Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Műveltségi állapotok Békés megyében a XVIII-XIX. században - A népoktatás története Békés megyében 1710-1890 között
Iskola. Az elemi iskoláztatás története ban a vallás elemeire és imádságokra tanítottak.262 III. Béla király arról rendelkezett, hogy az uralkodó elé kerülő panaszokat írásba foglalják, de ezt a törvényt - a nemesség követelésére, melynek nagyobb része írástudatlan volt — az 1267. évi 10. törvénycikkel hatályon kívül helyezték. Ez a törvénykezés nem segítette elő az iskolai művelődést. A mezővárosi iskolahálózat kiépülésében a plébániai iskolák töltöttek be központi szerepet. Ilyen római katolikus iskolák ismeretesek Gyulán (1508), Békésen (1552) és Békésszentandráson. A plébános mellett már önálló pedagógus, „ludi magister”, azaz iskolamester működött, ami fontos tényező az iskolafejlődés történetében.263 A Mátyás király uralkodását követő anarchisztikus állapotok, a politikai bizonytalanság (mohácsi vész 1526-ban, majd Buda törökkézre kerülése 1541-ben, az ország három részre szakadása, a török hódoltság beköszönte) az iskoláztatásra is hátrányt, visszaesést jelentett. Viszont a török uralom kiterjeszkedése ösztönzőleg hatott a protestantizmus rohamos elterjedésére, ami a protestáns, kálvinista iskolák korai megszerveződését is eredményezte Gyulán 1543-ban, Békésen 1552-ben. A hitújítók az egyház megreformálása mellett társadalmi változásokat is sürgettek, melynek fő eszköze volt az anyanyelvre fordított biblia olvasása és tanítása. Ily módon az iskolai munkát, az olvasás belső igényét, egyéni meggyőződésből fakadó motivációját, a reformáció eszméje hatásosan szolgálta. Békésben két fő központ alakult ki, Gyulán és Békésen. A gyulai iskola megalakításában Szegedi Kiss István (1543-1545), Sztáray Mihály (1554), Szikszai Fabricius Demeter (1558-1561) és Szibolthi Demeter (1560-1562) jeleskedett.264 A békési reformátusoknál újdonság volt az, hogy a tanítóknak kötelességévé tették az egyházi szolgálatot is, és viszont, a protestáns lelkészek csak egy-két évi iskolai rektori tevékenység után szenteltethettek pappá. A békési partikuláris iskola kiváló rektorai a következők voltak: Ozorai Imre (1523-1530), Szegedi Kis István (1552), Litterati (Túri) Lukács és Szegedi Lőrinc (1562-1567). Lényeges dolog, hogy ők már praeceptorok segítségével tanítottak. Ezeknek az iskoláknak a színvonala és látogatottsága is a tanítást végző személyek felkészültségétől függött, mint ahogy a tananyag és a tanítási módszer is.265 Egyházigazgatási tekintetben a vármegyében lévő egyházak a Szent László által alapított nagyváradi püspökséghez, s a tatárjárásig (1240-1241) a békési és szeghalmi esperességekhez tartoztak. Békésben a tatárjárástól a mohácsi vészig (1526) Összesen 60 egyházközség szerveződött, amelyek közül 40 a békési, 20 pedig a szeghalmihoz tartozott. A római katolikus egyház közben is hozott rendelkezéseket az iskolák létrehozását illetően. Iskolatörténeti szempontból is fontos az 1548. évi országgyűlés VI. törvénycikkének 4. §-a, amely utasítja a főpapokat az 262 SZENTKERESZTY 1932. 5. 263 TÓTH 1984. 300. 264 KATHONA 1974; ZOVÁNYI 1977. 265 TÓTH 1984. 300. 85
