Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Műveltségi állapotok Békés megyében a XVIII-XIX. században - A népoktatás története Békés megyében 1710-1890 között
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás iskolák állítására, valamint az ugyanezen országgyűlés által hozott XII. törvénycikk és az 1550. XIX.t.c., amely az elpusztult monostorok, kolostorok és egyházak fekvő jószágainak ill. jövedelmeinek iskolák létesítésére történő fordítását rendelte el, valamint az 1560. évi nagyszombati zsinat azon rendelkezése, amely kötelességévé tette a plébániáknak, hogy külön-külön vagy a szegényebbek többen összetársulva iskolamestert (ludi magister) alkalmazzanak, akik a gyermekeket írásra, olvasásra, egyházi énekekre és vallási ismeretekre oktassák. A fenti rendeleteknek azonban a megye népiskoláztatására nem volt hatása, mivel ezek katolikus iskolákra vonatkoztak, s a vármegye népességének nagyobb része már ekkor protestáns hitű, kálvinista vallású volt. A protestantizmus megjelenésekor Békés vármegyében 71 falu, illetve község létezett, mintegy 20 ezer fős lakossággal.266 A legelső hitújítók azonban nem a kálvinisták, hanem a lutheránusok voltak, de az unitáriusok is megjelentek, akiket Basilius István vezetett ide az 1570-es években. A lutheránusok azonban - mint az alföldi hódoltsági területeken általában - nem gyökeresedtek meg. A magára hagyatott, önrendelkezésre kényszerült magyarság számára a kálvinizmus ideológiája (erős társadalmi kohézió, demokratikus- ság, puritanizmus, önrendelkezés) vált meghatározóvá s követendő példává. A lu- theranizmus Magyarország északi-északkeleti vármegyéiben, egy-egy nagyobb domíniumban, a szepességi szászok vagy cipszerek s Erdélyben a szászok körében terjedt el, s lett népvallássá. Az unitáriusok is szórványt képeznek az Alföldön. A reformátusok és unitáriusok nagy gondot fordítottak az oktatásra, és majdnem minden helységben létesítettek iskolát, amelyben lelkész vagy külön tanító tanított, s az ünnepnapokon a felnőtteket is oktatta.267 Ebben a korai időszakban az iskolafelügyelet ügye nem oldódhatott meg, azaz az államszervezet, központi hatalom, a római katolikus egyházszervezet meggyengülése, széthullása (az Alföld, így Békés vidéke is a török birodalom része lett, a királyi Magyarország az északi területeken létezett, a különálló Erdély pedig nem rendelkezett befolyással, így önálló állami és egyházi életet alakított ki) nem tette lehetővé a központi intézkedések rendező elveinek megvalósulását. A szórvány s autonóm jelleg vált domináns tényezővé. Minden egyház és mezőváros maga állapította meg tantervét, fogadta fel tanítóját, határozta meg a tantárgyak körét, és megszabta a tanidőt. Jellemző volt, hogy a fiúiskolákban a legtöbb helyen - még a kisebb falvakban is -, tanították a latin nyelvet, de akadt olyan iskola is, ahol a görög és a zsidó nyelvvel is terhelték a gyermekeket. A lányokat azonban csak anyanyelvükön tanították.268 A gyulai és békési „parasztgimnáziumok” mellett a XVII. század elején további iskolák létezéséről vannak adataink. Békéscsabán 1610-ből Várkonyi András, 266 CSÍPÉS 1976. 267 SVEHLÁK 1908; SAKRANSKy 1973; KOSTIAL 1992; GYIVICSÁN 2002a. 268 SZENTKERESZTY 1932. 88-89. 86
