Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - A mezőberényi szlovák népiskolai oktatás jellemzői. A szlovák evangélikus iskolák története a kezdetektől 1890-ig - Az iskoláztatás története a kezdetektől a I. Ratio Educationisig
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás a tanyarendszer kiteljesedése, a legelőelkülönözés és felosztás előtt - mely ösztönzőleg hatott a tanyarendszer kiteljesedésére - 1820-ban keletkezett. Egyéb iskolák létrehozása érdekében is történtek hivatalos lépések. A Helytartótanács 1846-ban szólította fel a vármegyét vasárnapi ismétlőiskolák felállítása érdekében. Ennek ellenére csupán 1854-ben sikerült az elsőt megszervezni Gyulán, majd ugyanitt 1857-ben indították be a rajziskolát. Szarvason 1862-ben Haviár Dániel ágostai hitvallású evangélikus lelkész alapításával társulati iskolát hoztak létre. Ez tulajdonképpen leánynevelő-intézet volt, majd 1879 után polgári leányiskolává alakult át.282 Békéscsabán 1840-ben a görögkeletiek hoztak létre iskolát, 1847-ben „magán növelde” indult, 1875-ben hozták létre az első iparos iskolát. Az ortodox izraeliták 1884-ben szervezték meg iskolájukat (korábban ekédértkben tanították gyermekeiket német nyelven). Az első állami elemi iskolát csak Rezey Silvius királyi tanfelügyelő sürgetésére sikerült beindítani 1899-ben. A vármegye középfokú iskoláztatását tekintve szükséges említést tenni a mezőberényi esperességi latin gimnáziumról, amelyet 1802-ben szerveztek meg és indítottak be. 1834-ig működött, amikor Szarvasra költöztették át. Az evangélikusok másik középfokú iskolája az 1850-ben alapított csabai algimnázium volt. A reformátusok gimnáziuma 1838-tól működik Békésen. A római katolikusok 1808-ban tettek kísérletet gimnázium megszervezésére, de ez nem valósult meg. A legnagyobb szerepet játszó Tessedik-féle gazdasági-ipari szorgalmatossági iskola 1797— 1802 között állt fenn Szarvason, de hatása később is meghatározó volt más iskolák oktatási szemléletének kialakításában.283 A MEZŐBERÉNYI SZLOVÁK NÉPISKOLAI OKTATÁS JELLEMZŐI, A SZLOVÁK EVANGÉLIKUS ISKOLÁK TÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL 1890-IG Az iskoláztatás története a kezdetektől az I. Ratio Educationisig Mezőberénynek már a nemzetiségek letelepedése előtt volt iskolája. A reformáció idején, 1567-ben, 12 család (mintegy 150 lélek), 1579-ben 45 család (mintegy 250 lélek) élt a településen,284 s létezett református iskola, ahol egy lelkésztanító foglalkozott a gyermekekkel. A törökök - miután elfoglalták Gyula várát, s pusztították a vidéket - mindent felégettek 1596-ban Berényben is, de a lakosság egy része visszatért 1616-ban, s már 1633-ban két iskola ismeretes a helységben. A Gyomához közel eső Félhalomban is volt egy református iskola. Nemeskereki és 282 SZENTKERESZTY 1932. 156. 283 ELEK 1961; ELEK 1985a; ELEK 1988. 284 KÁLDY-NAGY 1991. 174-175. 90
