Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Műveltségi állapotok Békés megyében a XVIII-XIX. században - A népoktatás története Békés megyében 1710-1890 között
Iskola. Az elemi iskoláztatás története Az 1777. évi oktatási rendelet a katolikus iskolákat a nagyváradi kerületi iskolafelügyelő hatásköre alá rendelte. Később - többszöri sürgetés után - 1785-ben Gyulán, a magyarvárosi iskolában kezdtek az előírt, norma szerint tanítani, de ez minden bizonnyal nem lehetett sikeres, mivel 1792-ben a vármegye rendjei jártak el annak érdekében, hogy a régi tanítási módot visszaállítsák, mert az új sikertelennek bizonyult.279 A protestáns iskolák felügyeleti kérdését az 1791. évi törvénykezés szabályozta. Szabadságot biztosított az igazgató, a felügyelő és a tanterv megválasztásában, s egyben lehetővé tette a különböző fokozatú iskolák megszervezését. Ezen az alapon 1795-ben a Tiszántúli Református Egyházkerület - melyhez a Békés megyei egyházközösségek is tartoztak - megelőzve az evangélikusokat, megalkotta és nyomtatásban megjelentette az iskolák szervezeti szabályzatát. A tanítók kötelességeit, a tanítani valót és módot megállapító rendelet határozta meg az osztálykönyv használatát is, amit naponként kellett vezetni, az évi hitvizsgák nyilvántartásához hasonlóan. A reformkor idején az iskolai műveltségre nagy hatással volt a magyar nyelv hivatalos használatának törvénybe iktatása. Ezt már Békés vármegye közgyűlése 1832-ben is sürgette a Helytartótanácshoz intézett levelében.280 A „deákos-latinos kultúra” hátérbe szorulásával, a nemzetiségi anyanyelv részleges megtartásával a magyar nyelv került előtérbe, s vált rendszerré 1840-től. Fontos szemponttá vált a gyakorlatias, gazdasági irányultságú, természettudományos műveltség, melynek Tessedik Sámuel nyomdokain haladva, főként evangélikus tanítók és lelkészek lettek kiváló művelői: például Haan Lajos, Wylim János, Lestyánszky András Békéscsabán; Horváth Dániel, Tóthfalussi Péter, Surányi Nagy Gedeon Füzesgyarmaton; Dénes Sándor, Kovács Timotheus, Mikolay István Orosházán; Kiss Bálint Vésztőn.281 Valamennyien nagy szerepet játszottak a megyei iskolakultúra, a hazafias és munkára nevelés színvonalának emelésében. Békésben tanyasi iskolákról ebben az időszakban (XVIII. század) még nem lehet beszélni. Jóllehet a szállásrendszer megtalálható a nagyterületű mezővárosok kiterjedt határán, ahol az üzemszervezet megkövetelte az állandó kinttartózkodást, azonban ez nem akadályozta azt, hogy gyermekek a település központjában tanuljanak iskolában, mint ahogyan jártak istentiszteletekre a templomba. A XIX. század első felében, főként a békéscsabai tágas határban, pusztákon úgynevezett „érdekeltségi” iskolák keletkeztek, ott, ahol kezdetben képzetlen, később képzett vándortanítók tanítottak. Fenntartásukhoz később az evangélikus egyház is hozzájárult, majd azokat átvette, de még 1880 után is meghagyta. Békési viszonylatban az első ilyen iskola a békéssámsoni római katolikus iskola, amely még 279 KARÁCSONYI 1896. III. 339; SZENTKERESZTY 1932. 15. 280 A kötelező nyelvtanításban a kezdeti latin mellett a német következett (1775-1790), majd az anyanyelvi iskolákban is a magyar 1791-től. TÓTH 1984. 309. 281 SZENTKERESZTY 1932. 17-18. 89
