Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)

Iskola - Műveltségi állapotok Békés megyében a XVIII-XIX. században

Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás helyen a terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé ennek bővebb kifejtését. Minden­esetre leszögezhető, hogy 1907-ig, önállóvá válásáig is az egyházmegye fő közép­fokú oktatási bázisa volt a szarvasi intézmény, mely végzett hallgatóival nagy ha­tással volt a népiskolák műveltség-színvonalbeli emelésére.251 A tanító nyelvismerete A nyelvismeretet alapvetően a tanító származása és az iskolázottsága határoz­ta meg. A tanítók legtöbbje saját anyanyelvén tanított - mely sok esetben a szlovák volt de beszélte a magyar és német nyelvet, sőt a képezése során megismerte a latin nyelvet is. A II. Ratio értelmében ismernie és alkalmaznia kellett a magyar nyelvet, ugyanakkor a nép nyelvét is, annál inkább, mivel a népiskolákban két nyelven folyt a tanítás. Műveltségi állapotok Békés megyében A XVIII-XIX. SZÁZADBAN Az újratelepült falvak lakosai kevés kivétellel írástudatlanok voltak. Egy 1717. február 9-i jegyzőkönyvben tett megjegyzés szerint még a vármegyei esküd­tek és táblabírák egy része sem tudott írni.252 A helyzet később sem volt megfelelő. A vármegye 20 községéből 1778 januárjában érkezett hivatalos jelentésekben ol­vasható az elöljárók neve, s a 20 közül 12 sajátkezűleg írta alá a nevét, nyolc pedig írástudatlan volt. A 20 törvénybíróból kilenc tett keresztet a neve mellé. A 180 es­küdt közül 104 nem tudta a nevét leírni.253 A vármegye tisztikarát 1700-ban, a terület újranépesedésekor szervezték meg első ízben, majd 1715-ben másodszor, s végérvényesen. Összetételét tekintve re­formátus magyarokból tevődött össze, akik Debrecenből, illetve annak környékéről származtak. Csak 1722-ben kerültek katolikusok a vármegye testületébe. A szükség által előidézett kvalifikáltabb egyének bevándorlása teremtette meg a műveltebb ré­teg kialakulását, rajtuk kívül tanult ember nem akadt a vármegyében.254 A fenti állapot akkor kezdett változni, amikor minden községben és mezővá­rosban megalakultak az egyházközségek, és azok megszervezték iskolájukat. Az el­következő évtizedek alatt a műveltségi színvonal - legalábbis ami az írás-olvasást illeti - sokat változott. A megyebeli lelkészi és tanítói állomások gyarapodásuk ré­vén egyre jövedelmezőbbekké váltak, így oda szívesen jöttek messze földről jeles, képzett, sokszor külföldi iskolákat megjárt egyének. Közöttük - például - Szarvasra 251 tóxh 1990; MIKONYA 2002. 30-45; SZAKÁL 1934. 252 IMPLOM 1971. 26. 253 IMPLOM 1971. 327. 254 KARÁCSONYI 1896. III. 402; FRAKNÓI 1877. 82

Next

/
Oldalképek
Tartalom