Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Felekezetiség - A mezőberényi II. ker. szlovák evangélikus egyház története 1723-1890 között - A nép vallásossága, vallásnéprajzi jellemzői
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás A nép vallásossága, vallásnéprajzi jellemzői A népi vallásosság vizsgálatakor Márkus Mihály fogalmi meghatározását követem: „Az egyházi néprajz jelöli mindazt a néphagyományt, mely az egyházzal kapcsolatos, vele valamiképpen összefüggésben van, így elsősorban ide tartozik mindaz a műveltségadomány, amelyet a nép egyenesen az egyháztól kapott, és amelyet a saját módja szerint tett magáévá. De ide tartozik mindaz a néphagyomány is, amelynek a gyökere nem az egyházban él, de amelyet az egyház légkörébe hozott, és így adott neki egyházias jelleget... A vallási néprajz a vallási hagyományok eredetét történeti oknyomozó módszerrel oly célból kutatja, hogy kimutassa, mi a vallásos emberben az eredeti, az ősnépi és mi a magasabb műveltségből származó hatás.”99 Szükséges megjegyeznünk, hogy a magyar-szlovák népi vallásosság hagyományaival és jellemzőivel Márkus Mihály foglalkozott először, aki a „Bokortanyák népe” című könyvében bőven ír a tirpákok házi ájtatoskodásáról, vallásos életéről. Megállapításai, a leírt hagyományok a mezőberényi szlovákság vallásos hagyományainak is megfelelnek. Például Tranoscius és Biblia Funebrál használata, a lelkész és a tanítók meghívása.100 A templomszentelés, a papmeghívás szokásrendje, a nép magatartása papja iránt, a lelkész egyházi szolgálatának jellemzője, mind megegyezik a békési nyelvszigeten élő szlovákság egyházi szokásaival.101 Például: „A gyülekezet lelkésze [...] szigorúan ellenőrizte, hogy ki jár és ki nem jár a templomba. Ha valaki erkölcstelen életet folytatott vagy valami botrányos dolgot cselekedett, a lelkésznek jogában állott a bűnöst a templom előtt kalodában és mindaddig fogva tartani, amíg a vétkes javulást nem ígért. A lelkész tehát nemcsak lelki atyja, hanem szigorú bírája is volt a népnek. A szerepe sokkal tágabb volt, mint manapság.”102 A lelkész, az egyház szigorú fegyelmet tartott a nép körében. A büntetéseket a mások - ti. gyülekezet - előtti megfeddést is gyakran alkalmazták, ezzel is hangsúlyozván, hogy mi az a kívánatos magatartás, amelyet a nép közerkölcsének követnie kell. Az egyházi fegyelmet nemcsak a keresztény tanításból eredő, valláserkölcs írott bibliai és íratlan népi hagyományai jelentették, melyet az iskolában is tanítottak „erkölcsi szabályok” nevű tárgy alatt, hanem azok a központi utasítások, egyházi rendeletek és szabályok is, melyeket az egyház maga alkotott és terjesztett.103 A népi vallásosság tárgyalásakor meg kell említenünk azokat a vallásökológiai tényezőket, melyek hűen tükrözik a nemzetiségi közösség történeti kulturális hagyományait. Ilyen például az ülésrend, mely a vagyoni állapotról, a társadalmi rangról, a helyi hagyományokról is szolgáltat ismereteket. A szlovákoknál is természetesen a templomi ülésrendben a nem, az életkor, a vagyoni helyzet és a társadalmi hovatartozás nagy szerepet játszott. A templom keleti, nyugati és déli bejá99 MÁRKUS 1943. 237; MÁRKUS 1941. 100 MÁRKUS 1943. 257-259. 101 MÁRKUS 1943. 257-259, 261. 102 MÁRKUS 1943. 262. 103 Id. Tessedik Sámuel rendelkezése a békéscsabai gyülekezetben az egyházi rendről. 42
