Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Felekezetiség - A mezőberényi II. ker. szlovák evangélikus egyház története 1723-1890 között - A mezőberényi szlovák evangélikus egyház a XVIII-XIX. században
Felekezetiség Az egyházközség pénzügyi helyzete mindig stabil volt, s annak könyvelése is rendben történt, az egyházi földek szépen gyarapodtak. 1855-ben például 1 4/8 telek85 kiadását rendelte el a község az egyházi földek pótlására.86 Közben, 1852-ben a belencéresi földek szétosztásával az egyházi tanítók és lelkészek is földhöz jutottak.87 A földesúr, báró Wenckheim László - aki rendszeres támogatója, kegyura volt az egyháznak - 1848-ban hozott döntésével szintén nagylelkűségét bizonyította, egyben közvetett módon a gyermekek nevelésében is segített. Elrendelte, hogy Vadas Mihály házát „Oskolai háznak kell használni”, a robot szolgálattól pedig felmentette az egyházat.88 Az egyház malmára kivetett adó eltörlésére csupán 1872- ben került sor.89 A XIX. század bővelkedett eseményekben, melyek következtében az egyház gyarapodott. Mindez olyan kimagasló képességű lelkész-egyéniségnek is volt köszönhető, mint amilyen a 36 évig szolgáló, fáradhatatlan, buzgó lelkész, Kuczián György s a tudós Jeszenszky Károly volt. A herényi gyülekezet a Békés-Bánáti Szuperintendenciához tartozott, a Kelet- Bánáti Esperességben volt. A gyülekezeten belül a lelkész munkáját a gondnok segítette, aki főleg a hivatali, adminisztratív és pénzügyi munkát végezte. A gyülekezet törvényhozó szerve a presbitérium, melyet az egyházi tagok választanak, és férfiakból áll. Az egyházi tanácsot a lelkész és a tanítók alkották. A három fő feladata az egyházi ügyek tárgyalása és előkészítése a presbitériumi ülések elé. A gondnok és a lelkész munkáját három egyházfi támogatja. A presbitériumi ülések jegyzői feladatát általában a tanítók közül vállalta valaki.90 Az egyház pénzügyi erősödését és az adminisztratív, hivatali ügyek rendezését mindkét lelkész fontosnak tartotta, s azt ésszerűen és jelentős mértékben átszervezte. Kuczián György hivatalba lépésekor mindjárt a zilált anyagi körülmények rendbe hozására vállalkozott, Jeszenszky Károly pedig a hívek egyházi adójának pontos követésére bevezette és kinyomtatta az adókönyveket. Közben a Békési Ág. Hitv. Evangélikus Esperesség is rendszabályt alkotott az egyházközségben az egyházadó kötelezettségről, a hívek, a gondnok, a presbitérium, a körlelkész és az esperes kötelességeiről. Mindezen intézkedések jelentősen átalakították az egyházi rendet, és a belső fegyelmet. A kialakult szokások, ha beváltak, állandósultak, hagyománnyá váltak.91 Az istentiszteleteket vasárnap csak délelőtt tartottak. Az éves ünnepek első napján délután is. Hetente éneklés és reggeli könyörgés volt. Hetente 85 A „telek” alatt a jobbágytelek (sessio) értendő, amely földterületet jelent. Mezőberény esetében egy telkes jobbágy 24 hold szántóföldet és 8 hold kaszálót, összesen 32 holdat birtokolhatott. Az egyház a mezővárosi közösség jóvoltából 48 hold földterülethez juthatott. NOVAK 2001. 87. 86 MSZEEI 1752/1/2. sz. 87 MSZEEI 1852/1/8. sz. 88 MSZEEI 1852/1/13. sz. 89 MSZEEI 1873. 339. sz. 90 JESZENSZKY 1861. 45. 91 Erről részletesen ír Jeszenszky Károly Mezőberényről készített munkájában. JESZENSZKY 1861. 39
