Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Felekezetiség - A mezőberényi II. ker. szlovák evangélikus egyház története 1723-1890 között - A mezőberényi szlovák evangélikus egyház a XVIII-XIX. században
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás Kutzián György 1832-től kezdte az anyakönyveket magyarul is vezetni. A XVIII. századi egyháztörténeti személyekről nyomtatott művek nem maradtak fenn az egyháznál, amelyek a helyi szlovákság történetére is utalnak. Később Skolka (1813) adataiból következtethetünk az egyházi közösség szervezésére, olvashatunk a lelkészek, tanítók munkájáról, egyházi szokásokról, az egyház lélek- számának változásáról. 1734-1742 között az egyház létszáma a következőképpen alakult. Keresztelés Esketés Temetés 1734-1742 139 34 134 1756-1765 529 45 190 1766-1799 3409 750 2349 1801-1835 5213 1433 3377 1836-1850 2495 640 2060 A keresztelések száma megerősíti azt a feltételezést, hogy a betelepülőket állandóan újabbak követték, s elsősorban fiatal házasok jöttek ide, ezért kevesebb az esketés és több a keresztelés. Az elhaltak száma nemcsak azt jelenti, hogy a népcsoport első tagjai fokozatosan elöregedtek, hanem azt is, hogy 1831-1849-ben nagy kolerajárvány volt, 1842-1848-ban pedig gyermekhimlő. A létszámcsökkenés másik oka az, hogy 41 család Nyíregyházára költözött 1754-ben. A gyülekezet alapja az egyházközség a presbitériummal, élén az inspectorral. A gyülekezet szabadon választja papját és fizetéséről gondoskodik, iskolát tart fenn. A fiókegyházak (filiák) sem lelkészt, sem tanítót nem alkalmaznak. Több egyházközség alkotja az egyházmegyét, az esperességet (seniorátus), melynek elöljárója a világi felügyelő és az esperes (senior). Az esperest az esperes- ségbe tartozó anyagyülekezet lelkészei szavazattöbbséggel választják. Az esperessé- gek egyházkerületet (szuperintendencia) alkotnak, amelyet egy világi egyházkerületi felügyelő és egy szuperintendens (később püspök) vezetnek. Őket az eklézsiák választják. A magyarországi evang. egyház élén az egyetemes egyházi és iskolai felügyelő (generalis inspector) áll. Elnökletével évente Pesten ülésezik az egyetemes konvent. Tagjai az egyházkerületi felügyelők, szuperintendensek, s a kerületek választott küldöttei. Addig, amíg a XVIII. század legfontosabb története a megtelepedés és az önálló gyülekezeti élet megteremtése, a XIX. században ennek a létszámában megnövekedett egyházi közösségnek a sokszínű fejlődését figyelhetjük meg. Az anyagi helyzet stabilizálását jelentette 1822-ben az a körülmény, hogy a község elengedte az egyház tartozásait. így összesen 1320 forint megfizetésétől mentesült az egyház, s nem terhelte a tagokat.84 84 MSZEEI 1822/1/1. sz. 38
