Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)

Felekezetiség - A mezőberényi II. ker. szlovák evangélikus egyház története 1723-1890 között - A mezőberényi szlovák evangélikus egyház a XVIII-XIX. században

Felekezetiség Burian Dániel volt. Ők mind a két nemzetiséget szolgálták lelkészként.80 Az utolsó közös lelkipásztor Petkó Sámuel volt, az ő idejében váltak ki a német evangéliku­sok, és hívták meg Walter Rudolfot, aki szintén kevés ideig szolgált az egyháznál. A két nemzetiség 1745-1789 között csak külön anyanyelv szerinti lelkészt, tanítót alkalmazott. Valószínű, hogy a félig önálló, félig közös egyház gondjai miatt vált meg olyan korán a németektől Walter Rudolf, akiről Markovitz azt írja, hogy „a német származású Walter Rudolf tiszteletes úr, tisztességgel búcsút véve a né­met nemzetiségtől, megelégedett a szlovák nemzetiséggel, és további virágzásra méltó munkát hagyott félbe”.81 A XVIII. században szolgált lelkészekről azt tudjuk, hogy Mattheidesz csabai tanítóból lett lelkész. Konitsek és Dubovszky erkölcsileg kevésbé voltak alkalmasak a lelkészi hivatásra. Mattheidesz, Chovan és Petkó Sámuel lett igazi lelki vezetője a herényi szlovákságnak. Még ebben a században szolgált Zacharides Dániel, aki Jé­nában tanult, felkészült lelkész volt. A lelkészek elhivatottságát, szorgalmát is di­cséri, hogy három imaházat, illetve templomot építettek fel a XVIII. században, így 1723-ban, 1741-ben, 1797-ben. Tekintettel arra, hogy az 1741-ben felépült vályogtemplom 1768-ra dülede- zővé vált, az egyház kérelemmel fordult a vármegyéhez, hogy új templom építésé­hez járuljon hozzá. A kérvényben még mindkét nemzetiség együtt szerepelt. Ebből arra lehet következtetni, hogy a németeknek még nem volt meg a templomuk. Má­ria Terézia királynő 1768-ban adott engedélyt az új imaház és harangláb építésére. A németek 1789-ben építették fel templomukat, a szlovákok pedig 1797-re fejezték be impozáns, klasszicista stílusú templomuk építését.82 A németek különválása csak lassan ment végbe, pénzügyeik önálló intézésére fokozatosan került sor: 1774-től vezettek külön templomi elszámolást és 1776-tól külön pénztárkönyvet. A teljes különválás csak templomuk felépülése után, 1790-re történt meg. A különválásról készített szerződés szerint a szlovák egyház javára a német gyülekezet 100 rajnai forint fejében lemondott a templom, harangja és egyéb tartozékok fölötti rendelkezéséről.83 A mezőberényi szlovák evangélikus egyház a XVIII-XIX. században Az evangélikus egyház legrégebbi anyakönyve 1733-ból való, amit latin nyelven vezettek. Magyar, német és szlovák neveket tartalmaz, ugyanúgy mint az 1742—1758-ig terjedő. Az 1758-1852 közötti szlovák és latin bejegyzéseket tartalmaz. Petkó Sámuel 1765—1785-ig szolgált a gyülekezetnél. Ő végezte el az első meg­bízható népszámlálást, s a gyülekezet összes családját nyilvántartotta. 80 JESZENSZKY 1861; SKOLKA 1986. 158; PÁNCZÉL 1978. 64; MOLNÁR é. n. 10. 81 PÁNCZÉL 1978. 82 BARTÓKI 1986; BARTÓKI 1992. 83 JESZENSZKY 1861. 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom