Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
A kutatás eredményének összegzése - Következtetések
Interkulturalitás. Kulturális és szellemi kölcsönhatások 7. A magyar nyelvhasználatot az állami törvények határozták meg, melyek nagy politikai fordulatokhoz kapcsolódtak. 8. A magyar nyelv térhódítása a XIX. század második felében gyorsult fel az oktatásban, amikor a magyar nyelvet nemcsak magyarázó nyelvként használták, hanem egyes tantárgyakat csak magyarul tanítottak, s bizonyos tantárgycsoportokat használtak fel a tudatformálásra is. 9. Mezőberény több nemzetiségű kultúrája a XIX. század elejére erőteljesen a magyar nyelv használata felé tolódott, az esperességi gimnáziummal együtt, ami kihatott az anyanyelvi oktatásra is. 10. 1723-1890 között a folyamatos asszimiláció hatására a nemzetiségi anyanyelvhasználat fokozatosan háttérbe szorul. Az anyanyelvi oktatás színtere, az evangélikus szlovák iskola, a körülményekhez képest tovább ápolja a nyelvet és a kultúrát. Következtetések 1. A rossz oktatási körülmények miatt az iskolák a tankötelezettségi törvény bevezetéséig kevésbé emelték a lakosság műveltségszintjét. Az elemi ismeretek elsajátítását csak az írás-olvasás megtanulása jelentette. 2. A helyi tantervek kialakítása, az újító törekvések mindig lépéshátrányban maradtak az egyház belső mechanizmusa miatt, ezért mire az iskolai reformokat bevezették, elvesztették aktualitásukat. 3. Az egyházi iskolák követelményrendszerük kialakításában az állami-politikai elvárásokhoz is alkalmazkodtak, ez okozta a magyarosodás egy részét. 4. Az iskolai oktatás tartalma, módszere, színvonala a tanító személyétől függött. 5. Az anyanyelvhasználatot a másik nemzetiség léte és azonos felekezetisége (evangélikus német) erősítette, de a közös magyar nyelv a mindennapi kommunikációban gyengítette. 6. Az anyanyelv térvesztése, a magyar nyelv megtanulása még nem jelentette a magyarrá válást. A napjainkig megmaradó nemzetiségi tudat — amely gyakran nyelvi ismeret vagy nyelvhasználat nélküli - hűen tükrözi azt. 7. A magyar többségi kultúrában való megmaradás alapfeltétele a nyelv, amely a legfontosabb identitási tényező a vallás mellett. 8. A szlovák iskolakultúra az egyházi magyar és a népi kultúrához egyformán tartozik. Az előbbi irányítója, nevelője, míg a másik bázisa. Ezáltal a mindkettőben végbemenő nyelvi, kulturális folyamatok egymásra hatnak. Ebben a kölcsönhatásban az egyházi magas kultúra rétege domináns, mert meghatározza az oktatás folyamatát, s - történetiségében vizsgálva - erősíti vagy gyengíti a népi kultúrához tartozó többség kulturális, nyelvi művelődési lehetőségét. A szlovák kultúra változását befolyásolta a kultúrkontaktus, illetve a többnyelvű, kultúrájú Mezőberényben a multikulturális rendszerben való élést az etnikai zártság meghatározta. A szlovákság kultúravesztését nem az átvételek, átadások, adaptációk 279
