Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
A kutatás eredményének összegzése - Kitekintés
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás jelentették, melyek indirekt módon beépültek szellemi hatásként az oktatás történeti folyamatába hanem a magyar nyelv használata, mely a kultúrát alkotó jelenségek megszűnésének sorát indította el. Az iskolakultúra leépülése, a társadalmi, népi és vallási szokások fokozatos megszűnése olyan kulturális elemek kihalását jelentette, melyek fő kohéziója a nyelv volt. Az egységet biztosító elemek széthullása miatt olyan duális, kétnyelvű, kettőskultúrájú kulturális modell alakult ki a XX. század elejére, mely egységesen jellemezte a békési szlovákság kulturális régióját, és beilleszkedik egy nemzetiségi állam egységesített nemzeti, oktatási, művelődési rendszerébe. Kitekintés 1. Az iskolák életét az 1907. és 1911. évi oktatási törvények határozzák meg, melyek nem javítanak az anyanyelvi oktatás helyzetén. 2. A közös iskolák bevezetése, az I. világháború, a XX. század elején felgyorsult városi fejlődés erősítik az asszimilációt, a magyar nyelv használatát. 3. Az evangélikus egyház ennek ellenére, a lakosság létszámának növekedése miatt, növeli iskoláinak számát, 1930-ra jól működő iskolahálózatot hoz létre Mezőberényben, hat iskolával. 4. Anyagi nehézségek és a tanítók államsegélyezése miatt, fokozatosan ellehetetle- nedik az oktatás, az államosítás előtt már csak a vallási tárgyakat tanítják szlovákul. 5. A kitelepítés (1947) súlyos arányú - több mint ezer, 1100 fős - létszámcsökkenésével875 a szlovák iskola nem tudja régi hivatását betölteni. 6. Az iskolák oktatási színvonalát, a lakosság műveltségét a tanítók személye határozta meg, akik nehéz körülmények között, sokszor állami és egyházi támogatás hiányában is magas színvonalú munkát végeztek. 7. A XIX. század végén induló Tessedik és Skolka szellemiségét örökítő újító törekvések a tájékozatlanság és a vidékiesség miatt megrekednek, csak száz esztendő múlva, a gyakorlati gazdasági ismeretek munkára nevelésében és az új módszerekben jelennek meg. 875 KUGLER 2000. 185. 280