Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
A kutatás eredményének összegzése - A nemzetiség identitásának megőrzése az oktatás által
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás vákot is jól őrizte, nemcsak az anyanyelvi oktatásban, hanem gyülekezeti nyelvként is. Ez a lelkészek, tanítók alkalmazhatósági feltételében, a nagyobb események nyelvhasználatában jól megmutatkozik. Erre több példa is említhető. Orgovány Pál petrováci segédlelkészt azért ajánlja 1853-ban a bánfalvai lelkész Berénybe, mert „bírja a tót, a német és a magyar nyelvet.”873 Békéscsabán „A nagy templomban a felszentelési beszédet a bányakerületi superintendens megbízásából Machula Gábor szarvasi lelkész és esperes tót nyelven tartotta. A Nagytemplomban prédikáltak a felszentelés alkalmával Sexty György tótkomlósi lelkész tótul, Simon Sámuel varsándi lelkész magyarul és Oertel Zachariás herényi lelkész németül. így domborodott ki a háromnyelvű egyház régi, történeti jellege” - írja Szeberényi.874 Lelkészek, iskolarektorok temetése alkalmával is különböző helységekből érkezett evangélikus lelkészek prédikáltak szlovák, német és magyar nyelven. A kultúrák egymás mellett élése az evangélikus egyházban országos szinten, de a helyi evangélikus gyülekezetek között és a település egészén belül is megvolt. A szlovákság nagyobb lélekszáma arányában nagyobb szerepet játszott a községi vezetésben, az egyházával, iskoláival, a gimnáziummal Mezőberény társadalmi, kulturális és gazdasági életében. A külső hatások ellenére megőrizte nyelvét és kultúráját. A KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÖSSZEGZÉSE A nemzetiség identitásának megőrzése az oktatás által 1. A XVIII-XIX. századi körülmények, a népesség egészségi állapotának szintje, a lakosság vagyoni helyzete, az iskolakötelezettség hiánya nagymértékben befolyásolta az iskolába járók és az iskolát végzettek számát. 2. A rossz tanítási körülmények az oktatás színvonalát is rontották. 3. Az iskolában elsősorban a helyi tantervek alapján folyt az oktatás, melynek kialakítása az egyházi regionális tantervek alapján történt. 4. Az állami tanterveket az evangélikus egyház figyelembe vette, követendő normaként megtartotta, de kötelező érvényűként a protestáns autonómia alapján végül is a gyakorlatban nem alkalmazta. Az evangélikus egyetemes egyház tantervei elsősorban ezek alapján készültek, melyekre nagy hatással volt a korszellem is. 5. Az oktatás szerkezete, tartalma, követelménye megfelelt a mindenkori állami központi tantervekben foglaltaknak. 6. Az anyanyelvi iskoláról szorosabb értelemben véve csak 1820-ig beszélhetünk, ettől kezdve csak anyanyelvet is használó iskoláról, mert benne kétnyelvű oktatás folyik. 873 MSZEEI 1853. 1/3. 874 SZEBERÉNYI 1930. 202. 278
