Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Interkulturalitás - Kapcsolatok a mezőberényi szlovákok egyházi életében - Az idegen nyelvek szerepe az oktatásban, a magyar nyelv térhódítása
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás kezőleg sokféle nyelv él... inkább hasznára válik hazájának az a magyarországi lakos, aki több nyelv ismeretének birtokában van...” Ezért „Ahhoz, hogy a gyermekek olyan haladást érjenek el az iskolai tanulásban, mint amilyet tőlük a köz megkövetel... ez szükséges: a magyarázat valóban olyan érthető legyen, hogy azt egészen és pontosan felfogják. Ez azonban aligha lehetséges, ha a tanár nem használja a népnyelvet.” A nemzetiségek sokszor arra kényszerülnek, hogy a népnyelvek megtanulására házitanítót fogadjanak gyermekeik mellé, vagy távol lévő helyekre küldjék el őket. A fentieket megfontolva az I. Ratio szerkesztői, a tanügy újjászervezése során javasolják, hogy mindenhol legyenek anyanyelvű iskolák, ahol a nép nyelvén magyarázzák az anyagot a gyerekeknek. „A kisgimnáziumokban pedig olyan tanárokat kell rendelni, akik közül az egyik tanítani tudja az országban elterjedt egyik nyelvet, a másik tanár a másikat. ”865 Az I. Ratio előírásai, az esperesség szándéka és Skolka filantropista elképzelései találkoztak, aki az anyanyelvi oktatást és a magyar nyelv tanítását egyformán fontosnak tartotta. Ezért örömmel üdvözölte azt a rendelkezést, mely szerint a gimnázium felsőbb osztályaiban az egyik tantárgyat magyarul kell tanítani, az alsóbb osztályokban pedig a magyar nyelvtant gyakorolni. Mindezért a tanítók munkájukért 1 forint fizetést kaptak. Ez azt jelenti, hogy Mezőberényben a schediusi tanterv előtt, valószínűleg az 1791-es törvény utasítása nyomán bevezették a magyar nyelvet. Az 1792. 7. te. kimondta, hogy a magyar nyelv kulcstárgy az iskolában. Pozsonyban csak 1823 után mutatkozik erre szándék. A legtöbb helyen - mint Berényben is -, latinul tanítanak, kivéve a sárospataki kollégiumot, ahol a felvilágosodás pedagógiájának hatására már az 1795-ös tanulmányi rendszer a tárgyak döntő többségének tanításánál bevezeti a magyar nyelvű oktatást. A magyar nyelv tanításának sikere összefüggött az 1800-as reformmozgalommal, amely a magyar nyelv használatát, a nemzeti nevelést fontosnak tartotta. Erősítette a békési esperességnek - az eredeti szándékától megváltoztatott - törekvése; az, hogy a háromnyelvű Mezőberénybe érkezett diákok minél szélesebb körben tanulják meg a magyar nyelvet. A gimnázium magyar tanítói a következők voltak: „Szabó János Úr, jelenleg nemes Csanád vármegye tiszteletbeli fiskálisa, majd Fazekas István Úr. Magyarország statisztikáját egy évig magam is ezen a nyelven adtam elő” - jegyezte meg Skolka András.866 A magyar nyelv tanítása fordulatot jelent a nemzetiségi nyelvek háttérbe szorítása terén. Mindenképpen befolyásolta a vármegye azgn törekvése, amely 1790 után kitüntetett figyelemmel illette Mezőberény iskoláinak nyelvhasználatát.867 Az itt folyó sikeres magyar nyelvtanításról számolt be a Tudományos Gyűjtemény is. A református magyar nyelvű diákok hét évig tanították a magyar nyelvet és irodalmat, majd 1810-től Berey István úr a helybeli református tanító, aki „nem tsak a 865 MÉSZÁROS 1981. 103. §. 866 SKOLKA 1986. 177. 867 ELEK 1985b. 106. 274
