Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Interkulturalitás - Kapcsolatok a mezőberényi szlovákok egyházi életében - Kapcsolat a felső magyarországi megyékkel - Kapcsolat az evangélikus iskolák terén. A népiskolába és a gimnáziumba érkező tanítók és tanárok kultúraközvetítő szerepe
Interkulturalitás. Kulturális és szellemi kölcsönhatások vidék (például Zaturec) és a Délvidék (például Lality) szerepelt, tehát a szlovákok lakta vidékek. Kapcsolatok a felső-magyarországi megyékkel Az egyház felföldi kapcsolatait elsősorban a hivatali és baráti kötődések jelentették. Adományok gyűjtésével elsősorban a pozsonyi evangélikus líceumot segítették, például 1777-ben, 1856-ban is. Ugyanígy a Selmecbányái gimnáziumot 1856-ban. A kapcsolattartás folyamatos volt. Az intézmények igazgatóihoz jó barátság kötötte Jeszenszky Károlyt ugyanúgy, mint Szeberényi Jánoshoz, Egyházas- marót lelkészéhez. Kapcsolat az evangélikus iskolák terén. A népiskolába és a gimnáziumba érkező tanítók és tanárok kultúra-közvetítő szerepe A mezőberényi szlovák népiskolába érkező tanítók a felső magyarországi vármegyékből érkeztek. Ott végezték gimnáziumi tanulmányaikat, jól beszélték a nyelvet, a felföldi kultúra elemeit, az ottani nyelvet és iskolakultúrát közvetítették. A lelkészek, gimnáziumi tanárok - Skolka, Krizs, Dobrovodszky - magasabb műveltséggel rendelkeztek, külföldi egyetemeken is megfordultak. A két evangélikus német lelkész - Oertel és Pecz -, valamennyien szlovák származásúak voltak, tehát a Felföld szellemiségét is magukkal hozták. Később a tanítók közé magyar is került Berey István személyében, aki Csongrádról jött Berénybe, de a másik tanító, Farkas Mátyás a szlovákok által lakott Irsáról. A tanárok származási helyét és nemzetiségi hovatartozását tekintve is megállapítható a szlovák, német és magyar kultúra szoros egymásmellettisége Mezőbe- rényben. Az esperességi gimnázium Mezőberényben - 1802-ben - történt létesítésének egyik oka az volt, hogy a település majdnem a vármegye központjában fekszik, s viszonylag jól megközelíthető. Jelentőségét az is emeli, hogy - természetesen jó tanárainak köszönhetően - rangos intézménynek számított, ahová már az első években távoli helyekről - így például a felföldi Modrából (Modor), Bratislavából (Pozsony), Kezmarokról (Késmárk), Roznaváról (Rozsnyó), a református Nagykőrösről - is jöttek tanulók a felsőbb osztályokba, a délvidékről az alsóbbakba - köztük szerb nemzetiségűek is voltak. Mezőberényből csupán később iratkoztak be.854 855 Skolka András írja művében a következőket: „Az én időmben az ifjúság nemcsak a békési-bánáti evangélikus egyházmegyéből jött össze, hanem Bács, Pest, az északibb vármegyékből is.”853 854 BENKA 1895. 10; JESZENSZKY 1926. 4. 855 SKOLKA 1986. 177. 271
