Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)

Iskola - Nyelvhasználat a szlovák és a magyar nyelv ügye - Iskolai nyelvhasználat 1869-1890 között

Iskola. Az elemi iskoláztatás története

Himnusz és a Szózat együtt, önálló tárgy keretében történt. Ez a tendencia valószínűen a megye más szlovákok lakta helységeiben is megvolt. 1873-ban Békéscsabán esperességi határozatot hoznak, hogy a szlovák nyelven megjelent iskolai értesítő magyar nyelven is kinyomtattasson.792 Ugyanakkor már magyar nyelvű istentiszteletekhez a magyar nyelvű egyházi énekek ismerete is szükséges volt, ezért is léphettek elő iskolai tantárgyként. Mind e mellett fontos, hogy a XIX. század végére a vallási és nyelvi identitását jól őrző, nagyszámú kisebbségtől elvárják a nemzeti szimbólumok ismeretét, s a nemzeti nyelv egyre szélesebb körű használatát.

A magyar nyelv terjesztése alapvetően a tanítók munkájától függött. Míg 1880-ban a 21 664 tanító közül 15 488 volt a magyar nyelvű és 4500 egyáltalán nem, vagy csak keveset tudott magyarul, 1890-re már 24 908 tanító közül 22 025 volt magyar nyelvű, és csupán 1800 nem tudott semmit, vagy nem tudott jól beszélni magyarul.793 A magyarul tudó tanítók aránya tendenciózusan emelkedett, az 1880-as években napvilágot látott különböző rendelkezéseknek tulajdoníthatóan. 1885 májusában a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium rendeletet hoz, hogy azoknak a tanítóknak az alkalmazását, akik 1882-től kezdve annak ellenére kaptak oklevelet, hogy a magyar nyelvet nem képesek tanítani, meg kell szüntetni, ugyanígy azokét is, akik 1872 és 1872 között szereztek diplomát, de azóta sem igyekeztek a magyar tudást megszerezni, illetve nem tették le utólagosan a magyar nyelvi képesítő vizsgát. A magyar nyelv tanítását a kormánykörök még később sem látták megnyugtatónak. E tárgyban végzett a minisztérium felmérést 1893-ban, amely szerint még mindig 2500 iskola és 1500 tanító van, ahol és akiknél nem érvényesülnek a törvény előírásai.794 795

A magyar törvényhozás és kormányzat a népiskolák mellett a többi oktatásinevelési intézményt, a közép- és a főiskolákat, sőt az óvodákat is igyekezett a magyarosítás szolgálatába állítani. A kormány magyarosító politikájának kezdetét jelentette a felvidéki szlovák evangélikus gimnáziumok bezáratása. Tulajdonképpen ez tekinthető az 1879-es XVIII. törvény előzményének is. A nemzetiségek közül tehát elsőként a szlovákokat érte a sérelem. 1875 előtt is történtek már olyan intézkedések, amelyek az erőszakos nyelvterjeszkedés példái (például Bács-Bodrog vármegyében). Ide tartozik az is, hogy 1870-ben a hét nyelven megjelenő Néptanítók Lapját csak magyarul jelentetik meg.793 A revúcai (Nagyrőce), a klastor pod zniemovi (Znióváralja) és a martini (Túrócszentmárton) gimnáziumok bezáratása 1875-ben Grünwald Béla nevéhez fűződik, aki az iskolák pánszlávizmusa, magyar- ellenessége, elhanyagoltsága, nem megfelelő színvonala miatt kéri azok megszüntetését, és feliratát az ország összes törvényhatóságához eljuttatva valóságos mozgalmat indít el. A revúcai (Nagyrőce) gimnázium engedélyét Miskolcon, az egyház792 BCSEEL Iratok. 1873. február 14.

793 BELLÉR 1974. 55.

794 FELKAI 1969. 151-153.

795 HAMAR 1976. 92.

253