Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)

Iskola - Nyelvhasználat a szlovák és a magyar nyelv ügye - Iskolai nyelvhasználat 1869-1890 között

Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás célzó törekvésekkel.783 Az 1868-as népoktatási törvény nagy lehetőséget jelentett az anyanyelvhasználat tekintetében a felekezeti oktatásban, de a törvényt nem hajtották végre maradéktalanul. Mezőberényben az 1868-as népoktatási törvény után is tanít­ják az elemi iskolában a magyar nyelvet, s az 1873-as esperesi megyei tanterv is szorgalmazza ennek tanítását.784 A törekvések kimondva vagy kimondatlanul a nemzetiségi oktatás visszaszorítására irányultak. Ennek első igazi jele az 1879. évi XVIII. te., amely módosítja a népiskolai törvény megfelelő pontjait, és elrendeli a magyar nyelv kötelező tanítását a nem magyar ajkú növendékek népiskoláiban. A magyarosítás ténye vitathatatlan, hiszen ehhez egyéb intézkedések is kapcsolód­tak. Például a tanítóképzésre és a tanítói alkalmazhatóságra is kiterjesztették. A kor legnagyobb hibája a nemzetiségi koncepció hiánya volt, aminek következménye lett az, hogy a nemzetiségi politika a napi események szerint alakult. Az 1879-es esz­tendő ezért „határ”, amelytől kezdve már a „nemzetállam” jegyében fogant magya­rosító iskolatörvények lépnek életbe; fordulat a nemzetiségi politikában, mert a tör­vények első állomása annak az útnak, amelyet a Tisza-kormány fennállása alatt be­jár.785 A törvény megalkotása Trefort Ágoston nevéhez fűződik, sürgeti és mérsé­keltnek tartja, hiszen egyetlen nemzetiségi iskolát sem akarnak bezárni vagy ma­gyarrá tenni. „Én és az összes kormány ezen ügyet pusztán az érdek szempontjából tekintettük, mert csakugyan a nem magyar ajkú honpolgárok érdekében fekszik, hogy nekik mód és alkalom nyújtassék arra, hogy a nyelvet megtanulják. E tör­vényjavaslatnak tehát semmi más tendenciája nincs. Nincs itt szó asszimilációról, mert annyit rólunk feltehetnek, hogy mi is tudjuk, hogy ennek az úton való elérése ma már elkésett dolog. A másik érv, mellyel a törvényjavaslat ostromoltatik, hogy t. c. tönkre fogja tenni a hitfelekezetek autonómiáját, éppen oly kevéssé áll, mint az első...megvallom, hogy a szerves összeköttetés a magyar nyelv tanulása közt az elemi iskolában és az egyházak autonómiája közt nem látom.” - mondja a kultusz- miniszter.786 Annak ellenére fogadták el a törvényjavaslatot, hogy az uralkodó nem tartotta célszerűnek és szerencsésnek a végrehajtását, Tisza Kálmán pedig nem úgy gondolta, hogy minél hamarabb célszerű előterjeszteni, mert a nemzetiségek tilta­kozása nem jelent komoly veszélyt. A törvény elfogadása alkalmas kül- és belpoli­tikai körülmények között történt, s néhány nemzetiségi képviselőn kívül mindenki támogatta. Az 1879. évi XVIII. te. az ország valamennyi népiskolájában kötelező tantárggyá tette a magyart (4-5. §.), és intézkedett fokozatos bevezetéséről. A ma­gyar nyelv tanításának személyi előfeltételeinek megteremtésére elrendelték az ösz- szes tanítóképzőben a magyar nyelvnek olyan óraszámban való tanítását, hogy azt a tanfolyam ideje alatt minden tanítójelölt szóban és írásban elsajátíthassa. A törvény 783 BELLÉR 1974. 54. 784 BML Mb ir. Leány iskola jve. 1869/70, 1870/71, 1872/73. 785 KEMÉNY 1939. 128; HAMAR 1976. 85; „Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarorszá­gon a dualizmus korában.” I. kötet. 1867-1892. Budapest, 1955. 786 Részletek Trefort Ágostonnak a magyar nyelv kötelező tanítására vonatkozó törvényjavaslat tárgya­lásakor az Országgyűlés ülésein tartott beszédeiből (1879). MANN 1987. 56-61. 250

Next

/
Oldalképek
Tartalom