Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Nyelvhasználat a szlovák és a magyar nyelv ügye - Iskolai nyelvhasználat 1869-1890 között
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás célzó törekvésekkel.783 Az 1868-as népoktatási törvény nagy lehetőséget jelentett az anyanyelvhasználat tekintetében a felekezeti oktatásban, de a törvényt nem hajtották végre maradéktalanul. Mezőberényben az 1868-as népoktatási törvény után is tanítják az elemi iskolában a magyar nyelvet, s az 1873-as esperesi megyei tanterv is szorgalmazza ennek tanítását.784 A törekvések kimondva vagy kimondatlanul a nemzetiségi oktatás visszaszorítására irányultak. Ennek első igazi jele az 1879. évi XVIII. te., amely módosítja a népiskolai törvény megfelelő pontjait, és elrendeli a magyar nyelv kötelező tanítását a nem magyar ajkú növendékek népiskoláiban. A magyarosítás ténye vitathatatlan, hiszen ehhez egyéb intézkedések is kapcsolódtak. Például a tanítóképzésre és a tanítói alkalmazhatóságra is kiterjesztették. A kor legnagyobb hibája a nemzetiségi koncepció hiánya volt, aminek következménye lett az, hogy a nemzetiségi politika a napi események szerint alakult. Az 1879-es esztendő ezért „határ”, amelytől kezdve már a „nemzetállam” jegyében fogant magyarosító iskolatörvények lépnek életbe; fordulat a nemzetiségi politikában, mert a törvények első állomása annak az útnak, amelyet a Tisza-kormány fennállása alatt bejár.785 A törvény megalkotása Trefort Ágoston nevéhez fűződik, sürgeti és mérsékeltnek tartja, hiszen egyetlen nemzetiségi iskolát sem akarnak bezárni vagy magyarrá tenni. „Én és az összes kormány ezen ügyet pusztán az érdek szempontjából tekintettük, mert csakugyan a nem magyar ajkú honpolgárok érdekében fekszik, hogy nekik mód és alkalom nyújtassék arra, hogy a nyelvet megtanulják. E törvényjavaslatnak tehát semmi más tendenciája nincs. Nincs itt szó asszimilációról, mert annyit rólunk feltehetnek, hogy mi is tudjuk, hogy ennek az úton való elérése ma már elkésett dolog. A másik érv, mellyel a törvényjavaslat ostromoltatik, hogy t. c. tönkre fogja tenni a hitfelekezetek autonómiáját, éppen oly kevéssé áll, mint az első...megvallom, hogy a szerves összeköttetés a magyar nyelv tanulása közt az elemi iskolában és az egyházak autonómiája közt nem látom.” - mondja a kultusz- miniszter.786 Annak ellenére fogadták el a törvényjavaslatot, hogy az uralkodó nem tartotta célszerűnek és szerencsésnek a végrehajtását, Tisza Kálmán pedig nem úgy gondolta, hogy minél hamarabb célszerű előterjeszteni, mert a nemzetiségek tiltakozása nem jelent komoly veszélyt. A törvény elfogadása alkalmas kül- és belpolitikai körülmények között történt, s néhány nemzetiségi képviselőn kívül mindenki támogatta. Az 1879. évi XVIII. te. az ország valamennyi népiskolájában kötelező tantárggyá tette a magyart (4-5. §.), és intézkedett fokozatos bevezetéséről. A magyar nyelv tanításának személyi előfeltételeinek megteremtésére elrendelték az ösz- szes tanítóképzőben a magyar nyelvnek olyan óraszámban való tanítását, hogy azt a tanfolyam ideje alatt minden tanítójelölt szóban és írásban elsajátíthassa. A törvény 783 BELLÉR 1974. 54. 784 BML Mb ir. Leány iskola jve. 1869/70, 1870/71, 1872/73. 785 KEMÉNY 1939. 128; HAMAR 1976. 85; „Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában.” I. kötet. 1867-1892. Budapest, 1955. 786 Részletek Trefort Ágostonnak a magyar nyelv kötelező tanítására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásakor az Országgyűlés ülésein tartott beszédeiből (1879). MANN 1987. 56-61. 250
