Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)

Iskola - Nyelvhasználat a szlovák és a magyar nyelv ügye - Az iskolai nyelvhasználat 1810-1849 között

Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás

hogy „Az illető lelki Pásztorok anyakönyveiket a’ 1838dlk esztendőn kezdve magyar nyelven írni szoros kötelességüknek tartsák. ”738

A mezőberényi iskolában 1842-ben találkozunk a tanulók magyar nyelvtanulásáért járó dicsérettel. Az anyakönyvben jegyezték fel az erre vonatkozókat: „jegyzéke azon öt iskolás Fiú és tíz Leányoknak, mellyek az 1842. év Április lldik napján a’ M. Berényi Tót Ekklésia Népiskolájában tartott nyilvános l=a TT.s. és N.s. Békés vármegyei Népnevelésre ügyelő t.cz. küldöttség jelenlétében is történt. Vizsgálatok alkalmával magyar-nyelv megtanulásában jelesen kitüntettek.

Fiúk: 1. Poos Jozef

2. Sebian Boldis János

3. Petries Sámuel

4. Kotran Mihály

Leányok: 1. Eszeti Ilona

2. Eszeti Mária

3. Kovács Mária

4. Palaszek Julianna

5. Balta Susanna

6. Maiint Maria

7. Pilisszky Mária

8. Gyurosska Mária

9. Bezegh Erzsébet

10. Csernák Anna

Kiadta M. Berényben az 1842. Év April 29-én Kuczián György.”739

A magyar nyelv tanítására Jancsovics István körlelkész levélben is kérte a tanítókat. Felhívta a figyelmet a nemzetiségek békés egymás mellett élő tanítására. Továbbá: „A’ mi édes Hazánk tőlünk mint fiaitól kívánván azt, hogy mi ne csak szóval, de tettel ’s egész lélekkel hű fiai legyünk, figyelmeztetem hivatalosan a’ T. Cz. Tanító Urakat, miszerint necsak a’ hon nyelvét, mely mostani alkotmány szerint magyarnál más nem is lehet, idegen ajkú tanítványba csepegtessék belé, hanem szíveikből minden nemzetellenes irányt jó korán el’ távolítsák - ’s a’ nemzetiséget velők megkedveltessék.”740

A mezőberényi fiú iskola 1843. évi jegyzőkönyve szerint a „nyelvi helyzet” a következő volt: a hittan tantárgynál a „szláv” bejegyzés szerepel tanítási nyelvként. A természettant magyarul tanulták, mindkét nyelven szavalnak, írnak, fordítanak. A leányok a földleírást kétnyelven tanulták, valamint az „emberi társaságok738 MSZEEI Protokoll II. 345, 349. pag.

739 MSZEEI 1842. Ill/1.

740 MSZEEI 1842. Ill/1.

236