Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Nyelvhasználat a szlovák és a magyar nyelv ügye - Az iskolai nyelvhasználat 1810-1849 között
Iskola. Az elemi iskoláztatás története ról ’s életmódjairól” szóló tárgyat magyar nyelven.741 1845-ben a természettant és a földleírást újból szlovák nyelven tanulták, az úrbért pedig magyar nyelven.742 1844-re a magyar nyelv hivatalos oktatási nyelvvé tételéig már szerte az országban a szlovákok lakta vidékeken egyházakban és iskolákban a magyar nyelv sikeres tanításáról és alkalmazásáról szólnak a tudósítások. Gömörben - 1842-ben - Geduly Lajos ochtinai lelkész „szabályos szónoklatú szép magyarságú, s értelmet és szívet egyaránt teljesen kielégítő beszéddel kezdé meg a gyűlést” - írja Jeszenszky László. A főesperes Spissák György úr évi beszámolójakor „Örömmel hallgattuk a tudósítást, mert visszatükröződött benne a’ derék főesperes úrnak ügyeink felett ébren őrködő lelke, ’s egyszersmind világos czáfolatát vettük ki belőle azon ármányos gyanúsításnak, mellynél fogva sokan panslavisticus iránnyal méltatlanul vádolták a’ nevelés ’s magyar nyelv terjesztése körül különben is igen fényes érdemekkel díszlő ev. iskolatanítói kart, mert elnöki tudósítás szerint esperességünkben 8 iskolatanító részesül a’ lelkes megyénk által alapított a’ magyar nyelv terjesztéséért tárgyazó jutalomban. ” - jegyezték fel a pesti gyűlés alkalmával.743 Az előző fejezetben utaltunk arra, hogy az 1842-ben megjelent zay-ugróczi tanterv - mely az első egységesen alkalmazott tanterv az evangélikus iskolákban - egyik fő szempontjának a magyar nyelv hivatalos használatát tűzte ki célul. Gróf Czinkotai Zay Károly kulcsszereplője az 1842-ben megalkotott tantervnek és az utána kibontakozó nemzetiségi ellentéteknek. Zay Károly mindig erőltette a magyarosítást, s szemlélete akkor szilárdult meg, amikor észak-magyarországi főfelügyelőnek választották meg. Legfőbb érdeme abban mutatkozik meg, hogy a Pozsonyból kiinduló tantervi mozgalom élére állt, de közéleti tevékenysége árnyékot vet tanügyi munkásságára, mivel pályája második szakaszában mindent megtett a nemzetiségek elmagyarosítása érdekében. Ezért a zay-ugróczi tantervnek - főleg az 1845- ben módosított változatának - vannak nacionalista vonásai, ami az ő felfogásának tulajdonítható. A tanterv másik alkotója, Boleman István, aki egyaránt járatos a német, latin és szlovák nyelvben is, német származása, műveltsége és latin kulturáltsága ellenére a magyar nyelvű oktatás híve volt. Annak ellenére, hogy a bécsi udvar ügynökei mindent elkövettek annak érdekében, hogy a pozsonyi tanárokat szembeállítsák a reformmozgalommal.744 Az 1841-es zay-ugróczi tanácskozáson Vandrák, Lichard, Michanai és Stúr is részt vett. Az értekezletet ekkor két elv vezérelte: a gimnázium klasszikus irányának erősítése és a magyar nyelv szerepének bővítése. Ez főként a német neohumanizmus és a magyar nemzeti ügy táplálta. Itt jegyezzük meg, hogy az értekezlet kimondta, a gimnáziumok tanítási nyelve a magyar legyen, s ez a határozat három évvel megelőzte az 1844. évi II. törvényt. Az 1846- os tanterv megvitatásának értékelése nem valósulhatott meg az 1847-es egye741 BML Mb ir. Fiú iskola jkve. 1842/42. 742 BML Mb. ir. Fiú iskola jkve. 1845/46. 743 PEL Ir. 1842. 66-67. pag. 744 BAJKÓ 1966. 672-680. 237
