Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Nyelvhasználat a szlovák és a magyar nyelv ügye - Az iskolai nyelvhasználat 1810-1849 között
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás tézkedésen, amellyel elrendelte ezután, hogy - „mind polgári, mind a Törvényes dolgok nemzeti nyelvünkön folytassanak, és minden hellyeken az oskolában rend szerént taníttasson a magyar nyelv” - tett-e valami másféle intézkedést is. Ugyanakkor a több nemzetiségű vármegye lassú, de biztos elmagyarosodása elkezdődött, elsősorban az iskolákon keresztül, s vált a reformkor legfőbb törekvésévé.703 Az iskolai nyelvhasználat 1810-1849 között A nyelvi kérdés, a magyar társadalom életének gyors átalakulása az 1820-as évektől új nevelésügyi problémákat vet fel, melyek először is az 1825/27-es ország- gyűlésen kerültek felszínre. Az iskolai nyelvhasználat, a népiskolai oktatás kérdése újra napirendre kerül. Felterjesztést intéztek az uralkodóhoz, amelyet magyar nyelven is megjelentettek „A nép taníttatása eránt való izenetéből a statusoknak” címmel. Ismét bizottságot szerveznek a közoktatási reform kidolgozására. E bizottság első teendője az volt, hogy részletesen áttanulmányozta az 1791-1793 között ülésezett Művelődésügyi Bizottság iratait, és lényegtelen változtatásokkal megjelentette a nemzeti nevelés elveit. A kiküldött bizottság feladata az 1806-os Ratio Educationis helyébe egy új, átfogó közoktatási terv létrehozása. A tervezetet a megyék kívánsága alapján állították össze, anyagát a megyegyűléseken részletesen és hosszasan tárgyalták. A végleges szöveget 1830-ban Pozsonyban, Budán, 1831-ben Pesten is megjelentették.704 A tervezetben átfogó reformot javasolnak, s ezen felül a népoktatás újjászervezését. A népiskolákra vonatkozóan rendeletet hoznak, hogy anyanyelven folyjék az oktatás, s a nemzetiségi vidékeken már a legalsó osztályban heti két magyar nyelvet tanító gyakorló órát tartsanak a nem magyar anyanyelvű gyermekeknek. Az olvasókönyvek kétnyelvűek legyenek, magyar és nemzetiségi. A tanítóknak tudniuk kell magyarul, s jutalmat kell adni azoknak a tanároknak, akik kiemelkedő eredményeket érnek el a magyar nyelv tanításában. A vármegye gyűlésein megvitatva, az 1832/36-os országgyűlés felterjesztette Bécsbe, a király azonban elzárkózott a reformoktól, azzal, hogy ebben a kérdésben nincs külön törvényre szükség, mivel felségjogai alapján ezekről ő maga gondoskodik. Az 1825/27-es országgyűlés a protestáns iskolákkal kapcsolatban is tárgyal. Ezzel kapcsolatban elvi megállapítást tesz azzal, hogy hangoztatja a közoktatás- ügyet. Akinek ez az ország a hazája, ha mindjárt felfogásuk egyes kitétele szempontjából elüt is egymástól, a nevelés ugyanazon elveinek kell érvényesülniük. Ha érvényben marad is a protestánsoknak mindazon joga, amelyet nekik az iskolák kérdésében az 1791. évi XXVI. törvény biztosít, a magyar közoktatásügy egysége érdekében mégis szükséges, hogy a következő pontokban az ő iskolái is alkalmaz703 ELEK 1985b. 107. 104 MÉSZÁROS 1984a. 213. „Opinio... Buda 1830.” (Az országgyűlési bizottság érvekkel indokolt véleménye az iskolaügy tárgyában. ” A tanügyi bizottságban foglalt helyet Gróf. Prónay Nagy János, aki az evangélikusok érdekeit képviselte. 226
