Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az oktatás rendszere, tantervek - Oktatásügy a zay-ugroczi tanterv után (1842-18499
Iskola. Az elemi iskoláztatás története Az egész tanulmányi rendszer kidolgozására nagy hatást gyakorolt természetesen a schédiusi tanterv, valamint a pozsonyi evangélikus kollégium „Ordo an den diorum” tanterve.615 Ugyanilyen jelentőségű az a korszellem, amely már az 1830-as évektől érzékelhető. A magyar nyelv és a reformeszmék szempontjából ezért volt fontos a kiválasztott Zay Károly személye, aki kulturális, nyelvi reformok tekintetében Kossuth felfogását követte. A változásokat az egyházon belül is sürgették. Például a pozsonyi líceum és a pesti tanárok a konzervatív elemek kiküszöbölését és az újak bevezetését szorgalmazták, hirdették, hogy az iskola szervezeti reformjával alkalmazkodni kell a kor igényeihez. Egy másik evangélikus csoport által megfogalmazott névtelen értekezés is az evangélikus iskolákat, az egyházi iskolapolitikát és vezetést bírálja. Hiányolja az egységes, gyors intézkedést; az autonómia, a belső szabadság a lemaradást és rendezetlenséget hozhatja magával. A tanügyi-iskolai autonómia sokszor nem fogad el új intézkedéseket, mert az nem az egyházi főhatóságokon keresztül érkezett.616 Egyházi lapokban is egyre sűrűbben jelennek meg olyan sürgető írások, melyek a népoktatás korszerűsítését célozzák.617 A magyar oktatásügyben 1841-ben keletkezett az a megbízás, amely az oktatásügy átfogó reformtervezetének elkészíttetésére irányult. 1842-től kezdve születnek különböző rendeletek, amelyek a népoktatás korszerűsítését voltak hivatottak előmozdítani.618 A zayugróczi tanterv készítője Michnay Endre és Boleman István volt. Az 1842-es evangélikus egyetemes egyházgyűlés a tervezetet elfogadta, és kötelező erejűnek nyilvánította.619A tanítás általános célját a szívképzésben, az észlejtésben és az akarat nemesítésében határozza meg. A tanulókat ezért különösen a vallás és erényszeretetre, közszellemre, hazaszeretetre, engedelmességre, rendtartásra és szorgalomra kell nevelni. Az egész tanterven már szabadabb szellem vonul végig. A tantervnek több mint a fele a népoktatással foglalkozik. A tanterv szerint a falusi iskolák elemi iskolák, ahol a tanulási idő 2 osztályra terjed, és minden osztályban két évig tart. Tehát négyosztályos az elemi iskola, de megvan a lehetőség a hat évi tanulásra is. I—II. és III. évfolyamra részletezett tananyagban az az új elem, hogy közönséges történeteket, a leghíresebb és főképp korunkbeli férfiak életét tanítja, és kizárja a latin nyelv tanítását. Bevezetésével az evangélikus iskolákban valósul meg először az egységes rendszerű oktatás. A tanterv a minimumot határozza meg, melynél többet lehet tanítani, de kevesebbet nem.620 A tervezet megjelenése előtt széleskörű szakmai vita kerekedett. Megvitatásának módja és ideje az egyház belső mechanizmusát jellemzi. A schédiusi tanterv 1840-es változatának bírálatával együtt kellett a kerületeknek az új tanterv tervezé615 BAJKÓ 1966. 672-680. 616 BAJKÓ 1966. 617 Például a „Protestáns Egyházi és Iskolai Lap” 1842. november 12. 394-395; 1844. június 29. 509- 606; SZÉKÁCS 1842b. 618 MÉSZÁROS 1996. 40; HORVÁTH 1986. 257-261. 619 Címe: A magyarhoni ágostai hitvallású evangélikusok oskola rendszere.” Pest, 1842. 620 SZELÉNYI 1931. 96, 101, 130. 195
