Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az oktatás rendszere, tantervek - Oktatásügy a zay-ugroczi tanterv után (1842-18499
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás sének véleményezését megküldeniük. A tiszaiak megunták véleményük figyelmen kívül hagyását, ezért maguk készítettek új tantervet, „S így, ha akarjuk két terv is van, ha akarjuk egy sincs” - jelentették ki. Később a dunántúliak is beküldték véleményüket a schediusi tervre, akkor, amikor a többi egyházkerület már régen elfelejtette azt, „s kívánták, hogy újra közöltessék velük. Ezt kívánta nevezetesen a bányai kerület.” A békésiek tehát az elsők között nyilvánítottak véleményt. Végezetül egy bizottság készített összesítést a vélemények alapján, s ezt 1842 júliusában az egyetemes zsinat elé terjesztették.621 A tervezet megjelenése után is folytatódtak még a viták, a bírálók általában erőteljesebb reformokat sürgettek. Az új tervezet a népiskolákat nem érintette, változás a városi iskolák tantervében mutatkozott meg.622 A következő években is folytatódott a vita. 1847-ben olvashatjuk: „F. év júl. 14. és 15. tartotta közgyűlését a tiszai egyházkerület. Ezen a’ többi közt előfordult a’ zay- ugróczi tanterv is, s’ csaknem egészen megbukott. Az egyetemes gyűlés 1842. évi határozatának végrehajtásáról szó sem vala.” A résztvevő cikkíró Hunfalvy János az egész gyűlést értelmetlennek tartotta, s a konzervatív értetlenkedő, bizalmatlan- kodó kritikusokkal szemben az egységesítést és a bevezetést sürgeti: „Ha tetszik rendet akarni, tegyük azt minél előbb, ha nem tesszük, maradjunk az egész művelt Európa gúnyára a’ régi rendetlenség mellett. Azután, ha igazságosak akarunk lenni, méltányoljuk azokat, kik a’ kor igényének megfelelni iparkodnak, s’ ne legyezges- sük a’ hátramaradókat” - írja.623 Hogy a módosított tanterv bevezetése mennyire elhúzódott, azt egy másik cikkíró 1848-ban írt bírálata is bizonyítja. A „Rendszer” hiányosságait tárja fel a népiskolai részben: „mert ez hiányos, talán azért, mert ezen iskolák nem voltak képviselve. Az egy nyíregyházi tanítón kívül senki sem volt jelen az elemi tanítók részéről a’ rendszert dolgozó választmányban, s’ ezen egy tanító is városi s’ oly vidéki volt, kinek lehetetlen felföldi falusi iskoláinknak állapotát s’ természetét ismernie.” A cikkíró szerinte az iskolafokonként kiszabott tananyag egy tanító esetében sok, módszertanilag, időbeosztásban és a tárgyak sokfélesége miatt lehetetlen a munkavégzés. „Egy tanítótól ki nem telik, hogy évenként 14 féle tudományt, éspedig minden tudományt más alakban, azaz egy évben négy félekép bővítve adjon elő.” - szól a kritika. A bírálat alapján a nógrádi tanácskozás egy helyi tantervet készített, „addig amíg más valaki jobb magyarázatát közlendi.” Sürgeti még a kézenforgó tanári kéziratok helyett a kijelölt tananyag kivonatának kinyomtatását a tanulók részére.624 Új központi tanterv és új módosítás nem születik. Ez utóbbit helyi szinten teszik meg a dékánok és a tanítók, akik körülményeikhez mérten igyekeznek alkal621 SZÉKÁCS 1842b. 67. 622 A módosító tanterv címe: „A magyarhoni ágost. h. evang.-ok oskolai rendszere. A tcz. négy super- intendenciák 1842-ik július 15. és következő napjain tartott egyetemes egyházi közgyűlésnek határozata szerint kidolgozva, s az 1846.-iki aug. 15-én, s következő napjain tartott egyetemes egyh. közgyűlésen módosítva Pesten, 1846.” 623 HUNFALVY 1847. 797. 624 KÁLNICZKY 1848. 534-538; BLOCH 1848. 790-967. 196
