Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az oktatás rendszere, tantervek - Oktatásügy a zay-ugroczi tanterv után (1842-18499
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás tanított tárgyak köre az 1810-es évhez képest nem változott. A tanító segédkönyveinek száma viszont gyarapodott. Seiler, Raffi, Milyot, Machacski, Fáy, Kollár, Foch, Cannabich, Gáty István könyveit használják.613 Néhány évvel később - de még ebben az időszakban - Szarvason a következő tantárgyakat tanítják az iskolában: „Alsóbbaknak: Olvasás tót és magyar nyelven, elemi számtan, éneklés, imádságok, diktumok, példabeszédek, káté, bibliai történetek, természetrajz. A felsőben első osztályban: hittan, a reformáció története, Magyarország földrajza és történelme, egészségtan. Másodikban: erkölcstan, Magyar- ország történelmének folytatását, természettan és gazdászattan. A harmadikban: a földrajz folytatását, természetrajzot, jogtant.”614 A tagolt tanítási fokozatokban elkülönített tanterv mutatja az ismeretek egymásra épülését, s a tanított tárgyakat, de nem tudjuk meg itt sem, hogy az egyes tárgyaknak mi a tananyaga. Azt sem, hogy mit jelent a földrajz, vagy a történelem folytatása. Fontos elem a természettan és a gazdászat tanítása, ami a helyi, tessediki hagyomány követésére utal. Látható, hogy Békés vármegyében a szlovák iskolák igen tarka képet mutatnak. Kialakult hagyományaik, jól bevett szokásaik döntően befolyásolják az egyes iskolák tantárgyi struktúráját. A tanítandó tárgyak körének tágulása mindjobban kifejezik a megújulás belső kényszerét. A reformkor polgári fejlődése, társadalmi változásai, a magyar nyelv megnövekedett szerepe, az ismeretek gazdagodása, a népiskolák megújítása indítják el azt a változást, amely már az 1830-as évektől megfigyelhető az evangélikus oktatástörténetben, például a schédiusi tanterv-változatokban is. Az 1830-as években használt helyi tantervek általában a zay-ugróczi tanterv bevezetéséig vannak életben. A határ azonban itt is kitolódik, Szarvason még 1848- ban is ugyanezt a tantervet használják. Reformkori tanterveink majd 1842 után mennek keresztül igazi megújuláson. Oktatásügy a zay-ugróczi tanterv után (1842-1849) Neveléstörténeti irodalmunk az oktatási reformok legjelentősebb időszakának tekinti az 1840-es éveket. Az evangélikus népoktatás tekintetében is igaz ez, hiszen az évtized elején vezetik be azt a tantervet, amely a többszöri schédiusi kísérlet után végre egységesíteni igyekszik az iskolai oktatást. A magyarországi evangélikus egyházon belül a XIX. század első felének ez a legfontosabb tanügyi feladata, az egységesítés. A tanulmányi rendszer megreformálására több jelentősebb iskola tesz helyi kezdeményezéseket, így a pozsonyi, pesti, soproni, késmárki, eperjesi igyekszik a kor követelményeinek megfelelni. Schédius tantervének többszöri átdolgozása is folyamatosan alkalmazkodott a nemzeti művelődés reformkori célkitűzéseihez. Ezeknek a törekvéseknek lett szerves folytatása a zay-ugróczi tanácskozás, amelynek élén gróf Zay Károly, az evangélikus egyház új felügyelője állt. 613 HAAN 1991. 614 Canonica Visitatio 1840; ZSILINSZKY 1872. 84-85. 194
