Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)

Iskola - Az iskolába járás körülményei

Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás meg.”525 A fenti okok miatt fordult a lelkész a helyi elöljárósághoz, hogy segítsé­güket kérje a tanítók fáradságos munkájához: hivatalosan kérném T. Cz. Ura­ságtokat, nyújtanának segítő kezeket a’ Tanító Uraknak, a’ növendékek Oskolába való jártatására, ’s legalább a’ nyilvános vizsgálatokig az oskolai seregnek egyben marasztásra.”526 A fiú iskola tanítója jellemző képet rajzol fél év végén naplójába írt értékelésében: „Eredetét vészén ezen tanodái év Szeptember hó 20kától, a’ mikor is kezdenek gyülekezni a’ növendékek, de elég hátráltatására szolgált a’ Tanítók­nak, hogy számuk igen apródonként növekedett, úgy annyira, hogy igazán meg­válva nagyobb része a’ tanítványoknak csak október végén ’s egész novemberen át,- sőt az utolsók feljövetele még December, Januárius és Februáriusban is törté­nik. Egyedül az feledteté a’ Tanítóval az ebből történtetett kedvetlenséget, hogy azok, kik már feljövének, az első félévben folytonosan, ’s szünet nélkül látogatók Tanodájukat. - Összes számuk szerint midőn már az egész tanítványság egybe­gyűlt 211-en valónak.”527 A félévi vizsga időpontját itt február 6-ra tették. Hogy egy teljes tanév viszontagságait átérezhessük, érdemes megfigyelni ugyanezen tanév második félévének tanítási, mulasztási körülményeit és okait. ,,A’ második félévben- az elsőhöz képest - nem nagyobb sikerrel lehetne haladni, mivel itt ismét - noha teljes, számuk volt a’ növendékeknek, annyiban, hogy ekkor már nem szaporodtak- azon rend-kívüliséget kelletett tapasztalni a’ Tanítónak: hogy a’ midőn javában ál­lana a’ tanítás, - épen olykor közel fele növendékeinek hijánya miatt azoknak üres helyeit kénytelen vala szemlélni a’ Tanodában, - ’s ezt innét leginkább a’ rossz időknek tulajdoníthatni, mely Február közepétől egész Márczius közepéig roppant saraival érezteté velünk is a’ nem kedvező járását.”528 Az egyházi iskolában a tava­szi tömeges úrvacsoravétel után is csökkent a gyermekek létszáma, mint ahogy ar­ról panaszkodik a következő tanév végén a tanító: „Megerősítésük után, nem csu­pán ezeknek, de az egész növendékségnek fele hiányzott a tanodában szüntelen, sőt néha kisebb számmal is találkoztak, amiért a tanításban a’ haladás igen sokat szen­vedett, mivel a’ még feljáróknak is némelly része egy-két napig feljött és tanult, utána pedig ugyanannyit mulasztott. ”529 Hogy a különböző okok miatt hogyan ala­kult az egyes években a tanulói létszám, arra érdemes egybevetni a tanév statiszti­kai adatait (a fiú tanoda 1843/44. és 1844/45. évi statisztikai adatait). A tankötelezettséget az 1845-ben megjelent királyi rendelet is megerősítette, sőt minden szülő esetében kötelezővé tette, bármilyen legyen származása. A gyer­mekeket 6 éves korukban elemi iskolába kell beíratni, azt 6-12 éves korukig elvé­geztetni. Ellenkező esetben a szülő büntetés alá esik. Ettől függetlenül - általános érvénye ellenére - az 1845/46-os tanévben jelentősen nem javultak az iskolába járás körülményei, a tanulók rendszeres iskolalátogatása. „Az első félévben - írja a taní­525 BML Mb. ir. Fiú Tanoda jkve. 1842/43. 526 Uo. 527 BML Mb. ir. Fiú tanoda jkve. 1843/44. 528 Uo. 529 Uo. BML Mb. ir. Fiú tanoda jkve. 1844/45-ös tanév. 168

Next

/
Oldalképek
Tartalom