Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az iskolába járás körülményei
Iskola. Az elemi iskoláztatás története tó - részint a’ sok szülék, gyermekeik nevelése iránti hanyagsága, - részint pedig az időjárás mostohasága miatt a’ tanítás, - mint szokás szerint - nagy részben szenvedett, ’s ez nálunk , sőt tán egész korunkban azon ok, mely orvoslást igényelne, mivel rendszerint ezzel kénytelenek magokat menteni a’ tanítók.”530 A második félév annyiban különbözött az elsőtől, hogy „most nem a’ sarak, mostoha időjárás vagy ruha-hiány miatt maradtak el a’ növendékek, - hanem azon divatozó oknál fogva, melly szerint szüleiknek a’ beállt munka időben segítségül kellene lenniük. Ezen elmaradások pedig olly korán vevék kezdetüket, hogy mondhatni, egész négy hét alatt a’ leendő tanodái szemle előtt 70-80 növendék naponkint hiányzott a’ tanodából, a’ minek is elegendő tanúja, a’ névjegyzéknek tanodabeli kimaradás rovata” - írja a tanító.531 Hogy az egyes tanulók folyamatos iskolába járásáért mennyire küzdöttek a tanítók, a fentiek kellően bizonyítják. S mind emellett a gyülekezet lelkésze, s egyben a felügyelő alesperes tapasztalva a nehézségeket, maga is keserűen, de ösztönzőleg szól tanítóihoz, belátva a tanulók egybetartósának nehézségeit. „Kiki érzi, melly szükséges, ’s tudja kiki Kegyetek közt, melly üdvös volna az, a’ mit e’ hon melegebb keblű férfiai a’ népnevelés tekintetében nyilvánosan bölcsen kimondottak: ti. hogy az elemi vagy népiskolások, ne csak négy, vagy öt, hanem mind más jól rendezett iskolákban 10 hónap alatt egy évben minden szorgalommal taníttassanak, ’s e’ szerint a’ vizsgálatok is csak a’ június végével - ha szeptemberrel kezdett az iskolai év - tartassanak meg. De mi ugye távol vagyunk még attól? Kik alig tudjuk megtartani addig kis seregeinket az iskolánál, meddig a’ déli meleg éghajlat nyájas fecskéinket. Minthogy Húsvét volt mind eddig jelszava az elemi iskoláinknak a’ rajzásra, tehát jó Istenünktől megáldva most is legyen azzá.”532 Brozmann Dániel körlelkész levelét a tanító az iskolai anyakönyvbe másolta, valószínűleg mintegy önigazolásul az oktatás nehéz, mások által is ismert körülményeire vonatkozóan. Jellemző, hogy hosszú évek során mindkét iskolai jegyzőkönyvben az egyes tanévekről szóló feljegyzések nagyobb részét a tanulók mulasztásának okairól szólók teszik ki. Hogy a tananyag tanító számára elfogadott, vagy a tanmód egyéni megválasztása mellett ez a határtalan küzdelem valóban milyen lényeges volt, azt a leányiskola jegyzőkönyve is tanúsítja, melyben a tanító mintegy magának panaszkodva örökíti meg az év eseményeit. „A’ kisebbek közül sokan és sokat mulasztottak, mi mindenütt és minden tanodában történni szokott. Baj ugyan, de hát ki tehet róla? Itt a’ mulasztási rovat évről-évre, ’s benne a’ mulasztási jegyzetek, látja azokat szemeivel a’ Nagyon Tisztelendő Körlelkész Úr, de hát mit tehet róla? Nincs hatalmába adva, hogy az olly Szülőket maga elébe idézve, bölcs belátása szerint, szigorúan megfenyítse? Tudja, ’s látja minden nap maga a’ helybeli lelkész úr is, hogy nints különben - de hát mit tehet róla? így látja ezt hasonlólag a’ Tanoda Oktató - restel530 Uo. BML Mb úr. Fiú tanoda ikve. 1845/46-os tanév. 531 Uo. 532 Uo. 169
