Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az iskolába járás körülményei
Iskola. Az elemi iskoláztatás története jóból ez ugyanis nagyon hasznos, mert szerfölött fontos, hogy a falusi fiatalok már az »az első körmöcskéjük megjelenésétől kezdve«, mintegy edződjenek és az egész életük folyamán végzendő nagyon nehéz munkához idejekorán hozzászokjanak. ”503 A köznép, a parasztság, a falusi lakosság mezőgazdasági munkavégzésének szükségessége így szerepel nevelési célként, s hat az oktatás idejének meghatározására. „A dolog azért úgy rendezendő el, hogy amikor a mezei munkák már befejeződtek, akkor arra kell kötelezni azokat az ifjakat, akikre a szülőknek már kevéssé van szükségük, hogy járjanak az iskolába, és fentebb említett ismeretkörök tanulásával a reggel hét órán keresztül, valamint délután is ugyanennyi ideig foglalkozzanak. ”504 Azok számára, akik a fontos munkavégzés miatt lemaradtak, illetve hogy a télen szerzett ismereteket nyáron el ne felejtsék, a vasárnapi ismétlő iskolákat vezették be: „ ezért igen hasznos lesz, ha a tanító az ünnepnapokon és vasárnapokon, a plébános által tartott hittanoktatás előtt vagy után, összefoglalva átismételteti mindazt, amit a télen tanított.”505 A munka és a tanulás közjó szolgálatba állításának szemlélete határozta meg az I. Ratiot, ezért alapelvként más iskolatípusokban való tanítás ideje és időtartama is ennek megfelelően alakul. így a mezővárosi anyanyelvi iskolákban „könnyen megérthető, hogy sokkal kevesebb tanuló jár az iskolába nyáron, mint télen, vagy az ősz végeztével, illetőleg a tavasz elején. Szükséges tehát a hagyományos szokás tudomásul vétele. Ezért mielőtt ebben az ügyben végleges és általános határozatokat hoznának, ki kell kérni azoknak a felügyelőknek a véleményét, akiknek irányítása alatt állnak az iskolák.”506 A mezőgazdasági munkák tehát befolyásolták a tanévkezdés időpontját. Az időpont adott volt, de mégis eltelt néhány hét, sokszor hónap is, mire a tanulósereg összegyűlt. Általában a tanév csak a rossz idő beálltával, a munkák végeztével kezdődött, novemberben. 1786. június 15-én jelenik meg az a királyi rendelet, amely szerint a tanévet szeptember 1-jén kell elkezdeni. Ez a rendelkezés 1790-ig marad életben, azután a kezdést hivatalosan november 1-jére teszik. Az oktatás körülményeire vonatkozó első összeírást 1770-ben rendelte el először a Helytartótanács. Ennek értelmében évenként kellett jelentést készíteni a megyei iskolákról. Az adatok összegyűjtése 1771-ben történt, s a Helytartótanács elé terjesztésük 1777-ben. A felmérés az első adatokat tartalmazza Békés vármegye iskoláinak állapotáról is, mint arról szóltunk már a korábbi fejezetekben. A felmérés viszonylag pontos adatokat szolgáltat a vármegyei szlovák iskolák állapotáról, a tanítókra, a nemzetiségekre és felekezetekre, a tanulók számára, a tananyag milyenségére vonatkozóan. 1788-tól sorra jelennek meg olyan intézkedések, amelyek sürgetik az iskolába való járás szükségességét. Az evangélikus egyetemes közgyűlés elrendeli, hogy egyetlen fiú vagy leány sem vehet úrvacsorát, mielőtt kijárná az 503 MÉSZÁROS 1981. Ratio Educationis 89. §. 504 MÉSZÁROS 1981. 505 MÉSZÁROS 1981. 506 MÉSZÁROS 1981. 163
