Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az iskolába járás körülményei
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás elemi tagozatot. Jegyeseket nem esketnek meg, ha nem rendelkeznek az iskola befejezését igazoló bizonyítvánnyal. Az egyház tehát nemcsak indirekt, illetve szószéki meggyőzést alkalmaz, hanem direkt intézkedésekkel szorítja a hívek gyermekeit az elemi iskola elvégzésére. Ekkor jelenik meg - ezt megerősítve, 1788. szeptember 4-én - az a királyi rendelet is, amely szerint egyetlen fiút sem lehet inasnak felfogadni, ha nem mutatta be hitelt érdemlő bizonyítványát arról, hogy iskolát végzett, és helyesen tud írni, olvasni. Ezen intézkedések nemcsak ösztönzőleg vagy kényszerítőleg hatottak, hanem emelték az írástudók és iskolázottak számát. A tankötezettségre vonatkozóan 1787-ből származik az az első adat, amely általános vonatkozással fogalmazza meg az iskolába járás szükségességét: „ mindkét nemen lévő gyermekek idejeknek 6. esztendejétől fogva általában mindenkor, de legfőbbképpen nyáron az oskolák járásához erősebb és súlyosabb fenyítékkel az atyák által szoktassanak. Az olyan magzatok pedig, kik már oskolájukat végzették, innep és vasárnaponként a tudományoknak nagyobb gyakorlása végett megírt módon kirendelt órákban való megjelenése ugyancsak az atyától azeránt veendő szoros felelet alatt kényszeríttessenek.”507 II. József 1789-ben utasítást adott a kisiskolák felügyelői részére, amelyben sürgette, hogy minden 6-12 éves korú gyermek látogassa az iskolát. Ettől az évtől kezdve egymás után érkeztek a Helytartótanács rendeletéi, hogy a szülők ne marhákat legeltessenek gyermekeikkel, hanem iskolába küldjék azokat. 1795 után is érvényben maradt a népiskolák elvégzésének szükségessége, bár Sándor Lipót halála után József főherceg kezdetben ennek nem látta szükségességét. A bécsi államtanács azonban kimondta, hogy a nemzeti nevelés elve szellemében szükség van a falusi népiskolákra, hiszen ez a jó állampolgárrá nevelés eszköze. A népet ugyanis befolyásolni lehet a népiskola által a kormányzat célkitűzéseinek érdekében, s ez összekapcsolható a hasznos gazdasági ismeretek terjesztésével.508 A Helytartótanács 1796. április 1-jén hozott rendelete alapján Békés vármegye július 12-i közgyűlésén rendelte el, „minthogy a gyermekek a tanulástól elvonattatnak, azért, hogy a közpásztorok nem léte mia’ a barmok legeltetésére fordíttatnak, erre nézve parancsoltatik, hogy a szolgabírák urak, minden helységekben tegyenek oly rendeletét, hogy közönséges pásztorok tartattattassanak, a gyermekek pedig szorgalmatosán az oskolába járattassanak, a szófogadatlan szülék megbüntettessenek.” A helytartótanácsi rendelet - „ minthogy az ilyen gyermekek a marhával délelőtt 9 óra tájban a mezőről megtérnek, s délután 3-4 óráig, otthon vannak” -, megengedi, hogy „ezen üres idejek alatt legalább 2 órát tartozzanak napjában az oskolában tanulni.”509 Közbevetőleg a tanulók elhelyezésének körülményeire vonatkozóan szükséges megjegyezni, hogy ebből az időszakból találjuk a helyi és más megyei szlovák iskolákra vonatkozóan azt az adatot, miszerint a fiúkat és leányokat külön tanítot507 IMPLOM 1971. 328. 508 MÉSZÁROS 1984a. 45. 509 IMPLOM 1971 II. 328. 164
