Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - A mezőberényi szlovák népiskolai oktatás jellemzői. A szlovák evangélikus iskolák története a kezdetektől 1890-ig - Az iskolák története 1849-1867 között
Iskola. Az elemi iskoláztatás története nép az országnak, e hazának kiegészítő, vele élő, vele haló része. Ez alapon készek vagyunk a tót nép minden hű és buzgó fiának együtt működő testvéri jobbunkat nyújtani és semmit nem óhajtunk inkább, mint egy különösen bennünket, a népnek lelki vezéreire, ily őszinte együttműködés mellett, a béke és testvéri szeretet köteléke öleljen körül.” Beszédében az egyházfő - miután rátért az őt ért sérelmekre, melyek Kuzmányi és Hodzsa részéről érkeztek - azok politikai hatásáról szólt. Újból leszögezte, hogy az egyházban hét egymástól független, egymással semmi viszonyban nem álló kormány legyen, ez elképzelhetetlen, a tót nemzetiségről pedig megfontoltan és elismerően kell gondolkodni: „A tót nép igazságos, méltányos kívánalmainak kielégítését szívem mélyéből ajánlom. Derék, lelkes, jámbor, egyházát, hazáját forrón szerető nép ez kimondhatatlanul nagyobb részben. S vannak lelki vezérei közt szintoly derék, lelkes, nemzetöket, de ezen hazát is forrón szerető férfiak. A mit ezek az igazságosság és méltányosság korlátái között külön népi és nemzeti érdekeiket érdeklőleg kívántak s elvárnak az egyházegyetemtől; azt méltóztas- sanak nekik szíves készséggel megadni s gondos atyai kezekkel ápolni.” A püspök következetességére vall az, hogy beszéde végén javaslatot tesz, a kerületi gyűlés szavazza meg a tót praeparandia és egy tót tanintézet felállítását a Felvidéken. „Először azért, mert ez a legjobb óvszer a rossz szándékúak izgatása ellen.”393 Az önkényuralom időszaka bővelkedett politikai eseményekben, melyek az abszolutista kormányzat iránti feltétel nélküli hűséget és engedelmességet erősítették. 1853-ból való az a helyi lelkészeknek címzett sürgöny, amely február 22-én kelt, és 1853. február 25-én hálaadó istentisztelet tartására kötelezi a lelkészt azért, mert a Ferenc József osztrák császár elleni merénylet meghiúsult, és „a nemes élet oltalmazva... s minden veszedelemtől elhárítva van.” A hálaadást 1853. február 24-én, a reggeli istentiszteleten kellett előzetesen kihirdetni, s február 25-én kellett megtartani „a buzgó hívek minden harangokbeli össze hívásával... mellőzhetetlenül.”394 Az állandó ellenőrzés, a szigorú intézkedések az iskolákat nemcsak az egyházon keresztül érték, hanem közvetlenül a tanítókat érintő rendeletekben is. Például 1855. január 5-én rendeletet adtak ki arról, hogy azoknak a működő tanítóknak és segédtanítóknak, akiknek nincs bizonyítványuk a tanítóképző elvégzéséről, azt három éven belül szerezzék meg, különben elveszítik állásukat, nem taníthatnak. A későbbiek során erre több felhívásban is figyelmeztették őket. 1850-től felhívták a figyelmet, majd 1857-ben miniszteri rendelet kötelezte az iskolát arra, hogy évente egy alaklommal szakmai-módszertani értekezletet kell tartani egy-egy esperesi kerület tanítóinak. Ez tulajdonképpen helyesen, a minőség javítása érdekében történt, azonban a tanítói értekezletek és a tanítók választása szigorú formai követelmények között és személyes ellenőrzés alatt valósult meg. az értekezletek megtartá393 MSZEEI 1862. 1/3. „Geduly Lajosnak, a dunáninneni ágost. evang. egyházkerület superintendensé- nek az 1862. évi Sept. 2-án Pesten tartatott egyetemes gyűlésben, a pátensszerű egyháznak állapotáról tett tudósítása. ” 394 MSZEEI 1853. 1/3. 129
