Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - A mezőberényi szlovák népiskolai oktatás jellemzői. A szlovák evangélikus iskolák története a kezdetektől 1890-ig - Az iskolák története 1849-1867 között
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás Az önkényuralom nem csupán az egyházakat érintette, de azokon keresztül a lakosságot, az iskolákat, a lelkészeket, tanítókat is sújtotta. Az állandó utasítások, ellenőrzések, az egyházakat ért sérelmek és szigorított intézkedések napirenden voltak. A Bányai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházmegye 1859. december 15-én Pesten tartott közgyűlést, az egyházat sújtó uralkodói pátens elleni tiltakozás miatt. A békési esperességből Haan Lajos és Szeberényi Gusztáv csabai, Neumann Károly varsándi, Draskóczi Lajos hódmezővásárhelyi lelkészek vettek részt ezen. A közgyűlés résztvevői „kérték Ő Felségétől, hogy a szept. 1-i Nyílt parancsot, és a szept. 2-iki miniszteri rendeletet, mint egyházi autonómiákat veszélyeztetőket függessze fel, és a gyűlések tartására vonatkozóan az 1849. előtti állapotot vezesse be, s ennek alapján engedélyezze a zsinat megtartását és a folyamatban lévő kutatásokat a hitsorsosok ellen szüntesse meg. Ezen kijelentés után a budapesti cs. kir. rendőr- hatóságnak egy főbiztosa a gyűlés termében megjelenvén az elnökséget felszólította, hogy ezen gyűlést mint nem törvényes tényen állót oszlassa szét” -. jegyezték fel a közgyűlés jegyzőkönyvében. Jóllehet a rendőri főbiztos nem rendelkezett írásbeli paranccsal, a közgyűlést mégis feloszlattatta. Ennek ellenére a képviselők mégis megfogalmazták a feliratot az uralkodóhoz, és annak eljuttatásával az elnökséget bízták meg. A záróima elmondása után a közgyűlés kényszerűségből feloszlott.392 Az 1860-as években kiújult nemzetiségi ellentétek az egyházon belül is éreztették hatásukat. Geduly Lajos püspök 1862-ben békítőleg lépett fel annak érdekében, hogy az evangélikus egyház magyarérzelmű világi vezetése és a pánszláv eszméket valló felvidéki evangélikus lelkészek közötti ellentéteket elsimítsa. Elismeréssel és felelőséggel beszélt az Alföldre települt szlovák nemzetiségről. Szerinte az egyházon belüli ellentét és belső szakadás, a több mint tíz patentalis egyház kiválása, mindez „bőszült, a polgári hatalom őrködése nélkül talán már véressé, harczá fajultak volna, a hangulat a Kollár-féle párt elméletének köszönhető.” Ján Kollár múltba vivő politikai tevékenységét lezártnak tekintve, a béke helyreállítását sürgeti a püspök: „... ki át ne látná, hogy valamint az ország úgy lehet, sőt csak úgy lehet boldog és virágzó, ha az ősi törvények pajzsa alatt minden osztálynak, minden vallásnak, minden nemzetiségnek érdekeit kielégítendi; úgy egyházunkban is nemcsak lehet, de kell is egyenlő hűséggel és szeretettel ápolni mindazoknak szellemi érdekeit, kik egyházunkhoz tartoznak, s annak testét képezik.” Ezen alapelvtől vezéreltetve a püspök támogatólag szól egyháza nevében a szlovák nemzetiségről, s annak oktatásáról: „E nézet és meggyőződés alapján kötelességünknek mi az egyházunk- beli tót nép lelki emelésére is különösen az oktatás mezején, gyakorlati szükségnek megfelelő czélszerű intézkedések által mindent megtenni, s e részben szívesen kezet fogunk a tót nép minden hű fiával és barátjával, s nem rettenünk vissza semmi fáradalmaktól, semmi áldozatoktól, mik e czélra szükségesek, hanem ezt mindig egy lényeges kikötés, egy főnézet befolyása alatt tesszük, t.i. hogy az evangélikus tót 352 352 MSZEEI 1859. 1/9. „A császári pátens elleni tiltakozó és feloszlatott bányakerületi gyűlés jegyzőkönyve. ” 128
